A városok fokozzák a felmelegedést

A felmérést végző Georgia állambeli Technológiai Intézet kutatóinak állítása szerint a mostani vizsgálatok minden eddginél pontosabban modellezik a regionális éghajlatváltozást több okból kifolyólag is. Egyrészt új eljárásokat alkalmaztak, melyek növelik az előrejelzések biztonságát, másrészt a technikai berendezések, melyekkel a hőmérsékletváltozást mérték, kifinomultabbak lettek, így képesek voltak a felhők és a csapadék okozta hőmérsékletingadozást is kiszűrni.

A meteorológiai megfigyelőállomások jelentéseit, a modellezett előrejelzések adatait, a szatelitrendszerek képeit és a hőmérsékleti adatokat összegző eljárás révén arra az eredményre jutottak a megfigyelők, hogy évtizedenként 0, 05 C fokkal növekedett a délkelet-kínai városi agglomeráció környezetében az átlagos nappali hőmérséklet, amelyet a tudósok egyértelműen az urbanizációnak tudnak be.

A becslések szerint az elmúlt 25 év, ami alatt Kínában komoly méreteket öltött a városiasodás, jelentősen hozzájárult ehhez a magas adathoz. A NASA által finanszírozott felmérés arra is kitér, hogy az éjszaka mért adatok még meglepőbb képet mutatnak. A mérések ugyanis arra utalnak, hogy az éjszakai legalacsonyabb hőmérséklet még nagyobb arányban növekedett az elmúlt 25 évben, mint a nappali. Így a nappali és éjszakai átlaghőmérséklet közötti különbség is több mint egy tized fokkal (0, 132 C fok) csökkent.

Tízszer gyorsabb felmelegedés mint az USA-ban

Az adatok azért is meglepőek, mivel jóval meghaladják az Egyesült Államok területére vonatkozó adatokat. Míg ugyanis a becslések az Egyesült Államok területén 0, 06 C fok és 0, 27 C fok közötti felmelegedéssel számolnak az elmúlt száz évben, addig a Délkelet-Kínára vonatkozó adatok 0, 05 C fokos felmelegedést mutatnak évtizedenként.

A felmérést végző kutatóintézet egyik munkatársának nyilatkozata szerint a „városkörnyéki forró pontok”-nak elnevezett jelenség aggasztó. A városiasodás, az őserdők irtása, a mezőgazdasági technikák megváltozása révén komoly regionális vagy lokális klímaváltozások észlelhetőek. Az épületek, az aszfaltozott vagy kövezett utak, a városok ritkás növényzete magyarázza ugyanis azt az átlagos hőmérsékletemelekedést, melyet a „városkörnyéki forró pontok”-on figyeltek meg.

Még sok mérést kell végezni ahhoz hogy a pontos hatást meg lehessen állapítani, de a városiasodás okozta felmelegedés legalább olyan mértékben hozzájárul a globális felmelegedéshez, mint a káros gázok légkörbe kerülése – állítja Li Ming Tszou, a kutatás vezetője, aki Nyugat-Kínában nőtt fel és hoszzú éveken át dolgozott a Kínai Meteorológiai Szolgálatnak, így személyes érintettsége miatt is komoly aggodalmai vannak a délkelet-kínai régió éghajlatváltozását érintően.

Délkelet-Kína 1996-ban – Jól látszik a vegetáció eltűnése

Lokális felmelegedés globális hatással

Tszou ugyan elismeri, hogy megfigyeléseik egy kisebb régióra vonatkoznak, így közvetlen módon nem általánosíthatóak, nem tekinthetők reprezentatívnak, ugyanakkor felhívja a figyelmet arra is, hogy az urbanizált vidékek gyors felmelegedése befolyással lehet nagyobb területek éghajlati viszonyaira is.

Pontosabb előrejelzések azonban csak akkor várhatók, ha a mostanihoz hasonló tanulmányok nemcsak a mérgező gázok kibocsájtását veszik figyelembe az éghajlatváltozás elemzésekor, hanem számolnak azzal a 20. századi jelenséggel is, mely a modern társadalmak egyik legismertebb jellemzője. Az urbanizáció Tszou meglátása szerint ugyanolyan mértékben van kihatással a globális felmelegedásre, mint a széndioxid kibocsájtás növekedése.

Felmérések szerint ez utóbbi kb. 0, 5 C fokkal növelte a globális átlaghőmérsékletet az elmúlt száz évben a Földön, és az előrejelzések szerint nem lesz ez máshogy a 21. században sem. Az ilyen drasztikus éghajlatváltozás pedig az óceánok vízszintjének megemelkedését, extrém időjárási viszonyok kialakulását és a jéghatár visszahúzódását eredményezi.