DetoX Kampány a vegyszermentes jövőért

A vérmintákban, csakúgy mint a tavaly decemberben az európai parlamenti képviselőktől vett vérmintákban, 101 nem lebomló, a szervezetbe beépülő vegyszer jelenlétét fogják vizsgálni.

Az akció apropója, hogy a héten Budapesten zajlik a IV. Európai Környezet és Egészség Miniszteri Konferencia. Az első véradók között volt Dr. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter és Dr. Kökény Mihály, egészségügyi miniszter.

A DetoX kampány fő célja, hogy az Európai Unió új vegyszertörvény tervezetének, a REACH-nek, egy szigorúbb változata lépjen életbe, s ezáltal csökkenjen a környezetet, az élővilágot és az emberek egészségét fenyegető ártalmas vegyszerek száma és mennyisége.

“A magyar kampánynak is az a célja, hogy biztonságosabb vegyszerek használatával egy egészségesebb jövőt teremtsünk mind a magunk, mind a következő generációk számára. Ennek érdekében felvesszük a kapcsolatot a döntéshozókkal, és az újonnan választott európai parlamenti képviselőinkkel, akik kulcsfontosságúak lesznek, ha a törvény megszavazására kerül a sor, ” – nyilatkozta Márkus Ferenc, a WWF Magyarország igazgatója.

Az emberek és az élőlények szervezetébe bekerülő és ott felhalmozódó vegyszerek miatt az európaiak 83 százaléáka aggódik, derült ki a WWF felkérésére az IPSOS közvéleménykutató cég által készített felmérésből. A közvéleménykutató cég az Európai Unió hat legnépesebb országában, Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Nagy-Britanniában, Spanyolországban és Lengyelországban 6082 személyt kérdezett meg. 39 százalékuk nagymértékben aggódik a szervezetbe beépülő vegyszerek miatt, 44 százalékuk fontos problémának tartja, de kevésbé aggasztja.

A WWF Magyarország felkérésére, támogatásként a Cognative Kft. Budapesten is végzett egy hasonló közvéleménykutatást júniusban. A telefonos felmérés szerint a főváros lakosságának 94 százaléka aggódik a szervezetbe kerülő vegyszerek hatásai miatt (59% nagymértékben, 36% kevésbé).

A fővárosiak a vizsgált anyagok közül leginkább a kipufogógázokat és a dohányfüstöt tartották egészségkárosítónak A számítógépek, híradástechnikai berendezések borító anyagait, az élelmiszerek csomagolóanyagait, a bútorok alapanyagait és a tisztálkodó szereket kevesebb, mint 1/3-uk tartotta egészségkárosítónak (5-7 érték a hétfokú skálán). A növényvédő szerek, a genetikailag módosított élelmiszerek és a háztartási tisztítószerek a középmezőnyben helyezkednek el, azaz a budapesti lakosság egy része tisztában van ezek valamilyen mértékű egészségkárosító hatásával (azok száma, akik ezen anyagokat egyáltalán nem tartják környezetszennyezőnek, elhanyagolható).

Forrás: WWF Magyarország