Egyre több ország választja az atomenergiát

Jelenleg 32 ország 442 atomreaktora a világ energiaszükségletének egyhatodát (16 %) fedezi, az ENSZ-szervezete szerint 2030-ra ez az arány eléri a 25 százalékot.

Az atomenergia terjedését segítheti a Kiotói Szerződés és egyéb, a széndioxid-kibocsátást büntető nemzetközi megállapodás, az atomerőművek ugyanis a nap- vagy szélerőművekhez hasonlóan tulajdonképpen nem bocsátanak ki üvegházhatást okozó gázokat.

A nukleáris erőművek terjedése különösen Ázsiában gyorsult fel. A legutóbbi 31 atomreaktorból 22 Ázsiában épült fel, és a jelenleg építés alatt álló 27-ből is 18 az ázsiai kontinensen épül.

Nyolc reaktor Indiában, négy Ukrajnában, három pedig Oroszországban épül. Két reaktor készül Iránban, egy pedig Észak-Koreában – a feltételezések szerint mindkét ország nukleáris fegyverek kifejlesztésére is felhasználja a technológiát.

Ezentúl két-két reaktor készül Kínában, Tajvanon, Japánban, és egyet-egyet épít Dél-Korea, Románia és Argentína. Észak-Amerikában és Nyugat-Európában tulajdonképpen alig épülnek új reaktorok, ez elsősorban a Csernobil-típusú balesetek miatti félelemmel magyarázható.

A bécsi központú Nemzetközi Atomenergia Ügynökség jelentését a csaknem ötven ország szakembereinek részvételével szombaton megnyílt moszkvai tanácskozáson ismertették. A konferencia apropója, hogy a világ első atomerőművének turbógenerátora ötven éve, 1954. június 26-án kezdett áramot fejleszteni a Moszkvától délre fekvő Obnyinszkban. Az erőmű 48 évig üzemelt, alig két éve állították le.

A tervek szerint Oroszország európai részének áramellátásában az atomenergia hányada 2020-ig 50 százalékra duzzad a jelenlegi 42-ről.