Merre volt Aztlan, az aztékok őshazája?

Az aztékok, akárcsak a magyarok őshazájának pontos helyével kapcsolatban már a 19. században megindultak a találgatások. A ködbe vesző eredettel bíró népeknél ez nem meglepő, mint ahogy az sem, hogy gyakran politikai vagy gazdasági érdek is meghúzódik a találgatások mögött.

Az aztékok őshazáját persze leginkább az Atlantisz vagy a Camelot-legendához hasonlítják, mivel sokat beszélnek róla, ám senki sem tudja biztosan, hogy is volt. Ami biztos az aztékokkal kapcsolatban, az az, hogy nem a mai Mexikóváros környékéről származnak. Ide ugyanis csak 1325 környékén érkeztek a történészek egybehangzó véleménye szerint, hosszas vándorlás után.

Hogy korábban merre jártak, arra utalnak egyértelmű jelek, de hogy a sok lehetséges lelőhely közül melyik is volt valójában az őshaza, azt egyelőre nem lehet tudni. Nemrégiben például újra felmerült, hogy a nyugat-mexikói Mexicaltitan nevű kisváros lehetett a mexikóiak őseinek tartott aztékok bölcsője.

Mexicaltitan – érvek és ellenérvek

Az Aztlan-ról szóló azték legendák elég szűkszavúak, annyit azonban mégis megőriztek az utókor számára, hogy az őshaza egy gémek lakta kis szigeten volt Mexikóvárostól északra. A National Geographic 1968-os expedíciója is kiállt a teória mellett, hogy az aztékok Mexicaltitanból indultak el hosszú vándorútjukra.

Nemrégiben újból felmerült az 1800 lelket számláló város neve, de úgy tűnik, hogy nemcsak a város lakosai szkeptikusak a legendával kapcsolatban, hanem lassan a város elöljárói is belátják: a legenda számukra mindig is csak legenda marad. „Hogy merre is lehetett valójában az Aztlan, arról sokat vitatkoztak már, de úgy tűnik, hogy eddig nincs biztos jele annak, hogy Mexicaltitan lenne az őshaza” – nyilatkozta a Reutersnek Lilia Apocada városi elöljáró.

Úgy tűnik, hogy a kisváros lakói méginkább kétkedve fogadják az újabb és újabb bejelentéseket: „Azt mondják, hogy az aztékok valahol erre jártak. Nos az igazság az, hogy én egyet sem láttam belőlük” – zárja rövidre a kérdést Abelardo Ramos a város egyik halásza. A mocsaras vidék és a sziget ugyan megfelel a leírásoknak, találtak jó pár pre-hispán cserépedényt, amely olyan vidékről származik, ahol jártak aztékok, ám a település kicsi helytörténeti múzeumának vezetője is elismeri, hogy ezen kívül nemsok dolog szól a város mellett. „Akárhogy is van, az itteni emberek ettől függetlenül szeretnek itt élni” – mondja a múzeum vezetője.

És valóban: a város lakóinak száma évente egy napra megháromszorozódik ugyan, de ez sem a turisták hirtelen megjelenésével magyarázható, hanem azzal, hogy június elején tartják a város ünnepét, ahova ismerőseiket, rokonaikat is szívesen meginvitálják. Év közben a sziget teljesen hétköznapi képet mutat: a javarészt halászatból élő emberek, ha nem a tengeren vannak éppen, akkor hűsölnek, a tenger gyümölcseiből falatozgatnak és közben hideg mexikói sört isznak.

Utah, Colorado vagy Florida?

Nem mindenütt veszik azonban ilyen félvállról az eredetmondát. Az Egyesült Államokba vándorolt egykori mexikóiak körében ugyanis nem kérdéses az aztékok őshazájának holléte. Természetesen Utah állam, Florida, esetleg Colorado bizonyos helyein kell keresni azt – állítják. A bevándorlók szerint ők csak visszatérnek oda, ahonnan őseik eljöttek, így az amerikaiaknak semmi joguk őket kitoloncolni az országból.

Márpedig az amerikai hatóságok az illegális bevándorlókkal, – vallják magukat akár az aztékok utódjának is –, nem mindig bánnak kesztyűs kézzel. A papír nélkül maradt emigránsok a legenda csoportidentitást és történelmi legitimitást biztosító erejével próbálják meg mégis legitimálni Egyesült Államokbeli tartózkodásukat, több-kevesebb sikerrel.

Egyrészt kevesebb sikerrel, mivel a hatóságokat nem izgatja különösképpen a papír nélküli spanyolajkúak magyarázkodása. Másrészt viszont az egykori mexikói állampolgárok nem állítják teljesen alaptalanul, hogy az USA déli államaiban is lehettek az aztékok szálláshelyei.

Az Utah állambeli Sego kanyonban nemrég felfedezett barlangrajzok, melyeken valóban ugyanaz az istenségábrázolás található meg, mint amit az aztékok használtak, ugyanis megerősíti a feltevéseket, hogy aztékok járhattak ezen a vidéken. Utah egyik tavának kis szigetén szintén hasonló barlangokra leltek, és a nyelvészek vizsgálódásai is azt mutatják: az aztékoknak sok közük lehetett Észak-Amerika déli részéhez. Nyelvészek kutatásai szerint ugyanis az azték nyelv leginkább a „utah indiánok”és a hopik nyelvével rokon, azoknak az indiántörzseknek a nyelvével, akik az USA dél-nyugati részében éltek az európaiak megjelenése előtt.

Politikai érdekek az őshaza-legenda mögött?

Persze az, hogy találtak aztékokra utaló helyeket az USA délnyugati államaiban még messze nem jelenti azt, hogy ezen a területen lett volna az őshazájuk. Mindössze annyit jelent, hogy az aztékok hosszú vándorlásaik során megfordultak itt is. Hogy pontosan merre is kell tehát keresni az őshazát, azt sokszor aktuális érdekek is befolyásolják.

Archeológusok szerint azonban eddig nem lehetett egyértelműen megállapítani pontos helyét. Sőt, a mexikói Nemzeti Archeológiai és Történeti Intézet szakértője, Jesus Jauregui még ennél is továbbmegy, amikor azt állítja: „Aztlan tulajdonképpen nem egy történelmi hely, amely egykor létezett, hanem egy mitikus hely mindössze.”