A búrok rasszista politikájának kezdete

Az 1949. június 29-én hozott rendelkezések szerint vegyesházasságot nem köthettek, értelmiségi munkát nem vállalhattak, és még a nyilvános toalettekben is diszkriminatív szabályokba ütköztek a többségben lévő dél-afrikai feketék.
A dél-afrikai rasszista politika (apartheid), a színesbőrű lakosság jogainak megnyírbálása közvetlenül a Dél-Afrikai Unió megalakulása után kezdődött, és a faji megkülönböztetésre épülő politika 1948-tól a fehér kisebbség, a búrok politikájának már lényeges részét képezte. A feketéket lakhelyeik elhagyására kényszerítették, és diszkriminálták őket szociális és gazdasági szempontokból egyaránt.
A Dél-Afrikában élő fekete többségnek egyre több és megalázóbb sérelmet kellett elszenvednie. Az 1911-es „Mines and Works Act”, mely alapján a feketék csak alacsonyrangú munkákat vállalhattak és ezáltal olcsó munkaerőt jelentettek a kisebbségben lévő búrok számára, még csak a kezdet volt. A feketék számára rezervátumokat jelöltek ki mintegy 100 ezer négyzetkilométeren, ami azt jelentette, hogy a feketék több mint 60 százalékának a dél-afrikai területek 7, 3 százalékán kellett élnie.
A második világháború után a feketék és a fehérek között egyre több konfliktus alakult ki, a feketék egyre gyakrabban és egyre erőteljesebben követelték a helyzetük javítását. Erre válaszul a Malan vezette Nemzeti Párt a „fekete veszély” ellen drasztikus intézkedések bevezetését helyezte kilátásba egy esetleges politikai győzelem esetén. Miután Dr. D. F. Malan győzedelmeskedett az 1948-as választásokon, – szívügyének tekintve a kérdést -, szigorított a „fekete-politikán”. Ennek jegyében megalkotta az apartheid fogalmát, megtiltotta a vegyesházasságok létrejöttét, és nemcsak a hivatali élet, hanem a privátszféra területén is rasszista szabályokat léptetett érvénybe.
Malan utódainak, Strijdomnak és Verwoerdnak azonban szembe kellett néznie az erősödő és keményen fellépő, feketék irányította Afrikai Nemzeti Kongresszussal (ANC). A feketék jogaiért küzdő ANC tömeges méretű tiltakozásokat szervezett a búr politika ellen. A fehérek, hogy a fekete zavargásokat csírájában elfojtsák, az ANC-t 1960-ban betiltották, majd a vezetőiket, többek között Nelson Mandelát 1963-ban börtönbe zárták.
1974/75-ben az apartheid politika enyhülni látszott, azonban amikor 1976-ban Soewtóban több ezer diákból álló demonstrációt fojtottak vérbe a hatóságok, a nyugtalanság és bizonytalanság légköre vette körül újból mindkét tábort. Döntő változást csak az 1989-es év hozott, amikor Klerk elnök bejelentette az ANC vezetőinek szabadon bocsátását, és 1991-ben hivatalosan befejezte a dél-afrikai apartheid politikát. Ennek a lépésnek köszönhetően megszüntették mindazokat a törvényeket, melyek különbséget tettek a dél-afrikai fajok között
Kapcsolódó cikkünk: