Kína a kerékpárról autóra vált – környezeti katasztrófa?

Az állami statisztikák szerint Kínában 2003-ban több mint két millió autót adtak el, 80 százalékkal többet, mint 2002-ben. Az autóvásárlás fő motivációi, csakúgy mint nálunk, a kényelem, a komfort és a presztízs. Ehhez tavaly még hozzájött a SARS-járvány, ami a kínaiak egy részét arra késztette, hogy a tömeges érintkezés elkerülése végett a tömegközlekedés helyett inkább autóval közlekedjen.

A becslések szerint 2010-re 57 millió, 2020-ra 130 millió autó közlekedik majd a világ legnépesebb országában. Jelenleg Kínában körülbelül 4, 5 millió autó van forgalomban.

A statisztikák szerint jelenleg csupán ezerből három kínai rendelkezik autóval, ám az 1, 3 milliárd lakosú, gazdaságilag szárnyaló nemzetről nem nehéz elképzelni, hogy hamarosan a világ legnagyobb autópiaca lesz.

Az autógyártók régen felismerték már ezt – és több milliárd dollárt el is költöttek a megfelelő piaci torta kihasítására. Az ázsiai ország útjain kínai cégekkel együttműködésben gyártott Audik, BMW-k és japán illetve amerikai luxusautók közlekednek, a helyiek számára megfizethetőbb, 4-7000 dollár között mozgó kínai modellek mellett.

Óriási dugók – sok baleset

A kínai autótulajdonosok egyelőre a tehetős városiak közül kerülnek ki, ám a szakértők szerint az olcsóbb modellek valamint a használt autók a közeljövőben a kevésbé tehetősek számára is elérhetőek lesznek.

A növekvő autóállomány már most egyre több fejtörést okoz az ország elöljáróinak, valamint a gyalogosoknak és a kerékpárosoknak. Elengedhetetlennek tűnik a közlekedési szokások átalakítása – egyes főutakról például már ki is tiltották a kerékpárosokat, igaz a kétkeréken közlekedők többsége az intézkedéseket nem tartja be.

Peking már most óriási dugókkal küzd, annak ellenére, hogy a városnak hat elvezető körgyűrűje van, és további három építésát tervezik. Az egyelőre szerény autóállomány ellenére Kína már most világelső a halálos kimenetelű balesetek számát illetően. Az elmúlt két évben a közúti halálos balesetek száma meghaladta az évi százezret.

A halálozási statisztikák alapján nem meglepő, hogy a kormány a múlt hónapban meghozta az első közlekedésbiztonsági törvényt. A jogszabály sokkal szigorúbban bünteti a szabálytalankodó autóst, mint a gyalogost. Az első ítélet alig néhány hete született: egy Li névre hallgató pekingi autós május 3-án elütött egy szabálytalanul közlekedő gyalogost, aki belehalt sérüléseibe. Az autós a gázolás után elmenekült a helyszínről. Li-t örökre eltiltották a vezetéstől.

Nő a benzinkereslet és a légszennyezés

A kínai autótulajdonosok számának növekedése érezhető hatást gyakorol majd a világ olajpiacára is. Kína már jelenleg is a világ második legnagyobb olajfelhasználója az USA után, igaz fogyasztása csupán harmada az világ vezető gazdasági államáénak. A növekedés azonban látványos: tavaly 10 százalékkal, idén a becslések szerint 13 százalékkal nő az ország olajkereslete. Míg egy évtizede az ország benzinkereslete a teljes olajszükséglet csupán egytizedét tette ki, ma már körülbelül egyharmadát.

Az autók számának ugrásszerű növekedésével természetesen nő a kipufogó gázok kibocsátása is, tovább súlyosbítva a kínai városok már most sem elhanyagolható légszennyezési problémáit. Az USA után Kína második az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása terén – és az elkövetkező években, részben a kínai autóboom következtében, az ázsiai ország lekörözi Amerikát.

Bár a levegőminőség romlása egyelőre még túlnyomórészt a fosszilis tüzelőanyagok használatával magyarázható, a nagyvárosokban a légszennyezésért már 50-50 százalékban okolható az ipar illetve a közlekedés.

A probléma csak szigorú, időben történő szabályozással, és a környezetbarátabb autók terjedésének támogatásával oldható meg. A kínai kormány próbálkozik is a probléma kezelésével: a busz- és vonathálózatot fejlesztik, valamint kibocsátási normák bevezetését is tervezik. Szabályozói oldalról az ország még idejében megfoghatná a problémát.