A Tunguszka-jelenség

Tunguszka-jelenség. Ezzel a névvel jegyzik a tudósok azt a máig rejtélyes robbanást, ami Szibériában, a Tunguszka folyó közelében, 1908. június 30-án helyi idő szerint 7 óra 14 perckor következett be.

A szemtanúk szerint a légkörben, több ezer méter magasban detonáció történt, ami a robbanás epicentrumában legelő állatokat hamuvá égette, 30 kilométeres körzetben minden fát gyökerestől kitépett, és a 65 kilométerre lévő Vanavara település házainak ajtajait, ablakait betörte. A robbanás helyszínétől 500 kilométerrel távolabb közlekedő transzszibériai vasút utazóközönsége is valami szokatlanul világos fénycsóvára lett figyelmes, és ugyanakkor egy erős rengést is érzékelt.

Mai napig komoly vita folyik a tudósok között arról, hogy mi okozhatta a megmagyarázhatatlan jelenséget. Az eddig legvalószínűbbnek tűnő okfejtés szerint aszteroida becsapodásáról van szó, ami azonban nem ért földet, hanem a levegőben, több kilométer magasságban felrobbant. Vannak azonban más jellegű magyarázatok is, mint például Wolfgang Kundt német asztrofizikus tézise, aki 10 millió tonnás földgázkitöréssel magyarázza a detonációt.

A történet körüli talányokat csak fokozza, hogy a robbanás után sem krátert, sem pedig robbanásból származó kődarabokat nem találtak. Gorbacsov a meghirdetett peresztrojka jegyében a nyolcvanas évek közepén már beengedte a nyugati tudósokat is vizsgálódni. A történtekre azonban eddig nem találtak mindenki által elfogadhatónak ítélt magyarázatot.

A különböző kutatócsoportok azonban töretlenül dolgoznak a kérdés megfejtésén, új lehetséges elméletek kidolgozásán. Ennek tudható talán az is be, hogy ezidáig mintegy 40 expedíció szerveződött a rejtély megfejtésére. A legújabb, 1999-es kutatások is egy levegőben felrobbanó meteor becsapódását tartják a legvalószínűbbnek, főleg azért, mert több környékbeli szemtanú, a kérdéses időszakban meteorithullásról számolt be. Tunguszka mocsarai azonban mindmáig mélyen őrzik titkukat.