A keleti blokk felbomlása
A Szovjetunió a teljes ellenőrzés, és szükség esetén a hatékony beavatkozás végett több százezres csapatokat állomásoztatott a kommunista országokban. 13 évvel ezelőtt, azaz 1991. július 1-én került sor a Varsói Szerződés felbontására, az egykori tagállamokban pedig elkezdődhetett a demokratikus átalakulás.
A Varsói Szerződés tulajdonképpen az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti hidegháborús feszültség egyik állomása. Az egymással szembenálló két nagyhatalom ideológiailag, gazdaságilag, politikailag és katonailag is igyekezett a saját táborát kiépíteni, megerősíteni.
Az Egyesült Államok gyámkodásával megalakult NATO, 1955. májusában a párizsi szerződés alapján felvette soraiba a Német Szövetségi Köztársaságot (NSZK), amire a szovjet vezetés egy saját katonai tömörülés létrehozásával válaszolt. A keleti blokk államai Varsóban pár nap alatt kidolgozták a Varsói Szerződés tervezetét, amit a Nyugat csak Varsói Paktumként emlegetett.
A szerződést aláíró országok (Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztársaság (NDK), Lengyelország, Magyarország, Románia és a Szovjetunió) megegyeztek a kölcsönös katonai segítségnyújtásról, a szovjet főparancsnokság alatt álló közös haderő létrehozásáról. Ezzel létrejött a kommunista államok legfontosabb multilaterális alapokon nyugvó szervezete. A Varsói Szerződés volt az az organizáció, amelyben a szovjetek a NATO ellenpólusát, a kommunista országok haderejének összefogását és a Szovjetunióhoz való szoros kötődését látták.
A Varsói Szerződésnek azonban voltak válságperiódusai, melyek a Szovjetuniót kellemetlenül érintették: a magyar 1956-os forradalom és szabadságharc, a berliniek nyugatra szökése, az 1968-as prágai tavasz és a lengyel Szolidaritás (Szabad Szakszervezeti Szövetség) tüntetései 1981-ben. Ezekben felkelésekben a szovjet érdekszféra alatt álló országok a demokratikus átalakulást és a szovjet ellenőrzéstől való megszabadulást kívánták elérni, amit viszont a Szovjetunió nem engedhetett meg. A szovjet csapatok azzal, hogy a varsói szerződés tagországaiban állomásoztak, biztosították a szocialista gazdasági és politikai irányvonal követését.
Az 1980-as évek végére azonban a politikai viszonyok a Szovjetunióban és a keleti blokk országaiban is megváltoztak. A szovjetek nem tudták tovább érvényesíteni akaratukat az érdekszférájukon belül, a keleti blokk államai nyugat felé közeledtek, ezzel a Varsói Szerződés elveszítette militáns funkcióját, a Szovjetunió pedig ígéretet tett, hogy 1990-91-ben kivonja csapatait az országokból
Kapcsolódó cikkünk:
Légihíd Nyugat-Berlin felett
Megtalálhatták Európa legősibb ólomüvegét
A szakértők szerint a II. Henrik király korából származó ablakok lehetnek Anglia, és talán Európa legkorábbi ólomüvegei.
Kolostor egy negyven méter magas mészkősziklában
Az bulgáriai Aladzsa kolostor első ránézésre csupán egy negyven méter magas mészkő.
Ikrekkel terhes bronzkori nő sírjára bukkantak Szigetszentmiklósnál
Úgy tűnik, az elhunyt közössége megbecsült és tehetős tagja volt.
Előkerült egy kép az utolsó babilóniai királyról
Nabú-naid fiának neve a Bibliából is ismerős lehet.
Miről árulkodnak az ősi tűznyomok?
Úgy tűnik, az egyes populációk között már 400 ezer éve áramlott a tudás.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
