A keleti blokk felbomlása
A Szovjetunió a teljes ellenőrzés, és szükség esetén a hatékony beavatkozás végett több százezres csapatokat állomásoztatott a kommunista országokban. 13 évvel ezelőtt, azaz 1991. július 1-én került sor a Varsói Szerződés felbontására, az egykori tagállamokban pedig elkezdődhetett a demokratikus átalakulás.
A Varsói Szerződés tulajdonképpen az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti hidegháborús feszültség egyik állomása. Az egymással szembenálló két nagyhatalom ideológiailag, gazdaságilag, politikailag és katonailag is igyekezett a saját táborát kiépíteni, megerősíteni.
Az Egyesült Államok gyámkodásával megalakult NATO, 1955. májusában a párizsi szerződés alapján felvette soraiba a Német Szövetségi Köztársaságot (NSZK), amire a szovjet vezetés egy saját katonai tömörülés létrehozásával válaszolt. A keleti blokk államai Varsóban pár nap alatt kidolgozták a Varsói Szerződés tervezetét, amit a Nyugat csak Varsói Paktumként emlegetett.
A szerződést aláíró országok (Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztársaság (NDK), Lengyelország, Magyarország, Románia és a Szovjetunió) megegyeztek a kölcsönös katonai segítségnyújtásról, a szovjet főparancsnokság alatt álló közös haderő létrehozásáról. Ezzel létrejött a kommunista államok legfontosabb multilaterális alapokon nyugvó szervezete. A Varsói Szerződés volt az az organizáció, amelyben a szovjetek a NATO ellenpólusát, a kommunista országok haderejének összefogását és a Szovjetunióhoz való szoros kötődését látták.
A Varsói Szerződésnek azonban voltak válságperiódusai, melyek a Szovjetuniót kellemetlenül érintették: a magyar 1956-os forradalom és szabadságharc, a berliniek nyugatra szökése, az 1968-as prágai tavasz és a lengyel Szolidaritás (Szabad Szakszervezeti Szövetség) tüntetései 1981-ben. Ezekben felkelésekben a szovjet érdekszféra alatt álló országok a demokratikus átalakulást és a szovjet ellenőrzéstől való megszabadulást kívánták elérni, amit viszont a Szovjetunió nem engedhetett meg. A szovjet csapatok azzal, hogy a varsói szerződés tagországaiban állomásoztak, biztosították a szocialista gazdasági és politikai irányvonal követését.
Az 1980-as évek végére azonban a politikai viszonyok a Szovjetunióban és a keleti blokk országaiban is megváltoztak. A szovjetek nem tudták tovább érvényesíteni akaratukat az érdekszférájukon belül, a keleti blokk államai nyugat felé közeledtek, ezzel a Varsói Szerződés elveszítette militáns funkcióját, a Szovjetunió pedig ígéretet tett, hogy 1990-91-ben kivonja csapatait az országokból
Kapcsolódó cikkünk:
Légihíd Nyugat-Berlin felett
Vandálok rongáltak meg egy frissen felfedezett római kori villát
Az Egyesült Királyságban feltárt építmény az elmúlt évtized egyik legfontosabb római kori felfedezése az országban.
Így ünnepelték győzelmüket a vaskori harcosok
Több népcsoport, köztük a kelták is, a megszerzett fegyverek eldeformálásával fejezték ki győzelmüket.
Római amfiteátrumra bukkantak Törökországban
A hatalmas arénában gladiátorok és állatok küzdhettek 15-20 ezer néző előtt.
Jelky András, az „ötödfél világrész” kalandora
A magyar Robinsonnak is nevezett kalandor ezen a napon, 1738. április 20-án született, legalábbis a bajai plébánia anyakönyve szerint.
A Szuezi-csatorna és magyar vonatkozásai
2021. március 23-án hajnalban a japán tulajdonú, csaknem 400 m hosszú, 265 875 tonna vízkiszorítású EVEGR GIVEN – a világ 13 legnagyobb konténerszállító hajójának egyike – elzárta a 313 m széles Szuezi-csatornát, amelyen csak március 29-én indulhatott meg újra a forgalom.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
