Jeanne D’Arc-ot utólag felmentik az eretnekség vádja alól

Jeanne D’Arc, avagy másnevén az orléans-i szűz a történelem egyik legismertebb szereplőjévé vált példaszerű hazaszeretete, önfeláldozása, vallásossága révén. Írókat, zeneszerzőket, rendezőket ihletett meg alakja, gondoljunk itt csak Schiller „Orléans-i szűz” című művére, Verdi operájára vagy akár Luc Besson rendezte, és Milla Jovovich főszereplésével játszott nagy sikerű 1999-es mozifilmre.

A franciák és az angolok között dúló 100 éves háború alatt tűnt fel a francia paraszti sorból származó domremy-i lány, mint Franciaország megmentője, a későbbi VII. Károly segítője. A fiatal lány Mihály arkangyal, Szent Katalin és Szent Margit hangját hallva és a sugallatot követve elhatározta, hogy Franciaországot megszabadítja az angoloktól, Károly herceget pedig francia királlyá koronáztatja. Az ügy érdekében bejárta az egész országot és mindenkit felszólított az angolokkal szembeni nemzeti ellenállásra. A küzdelmek során a legfontosabb győzelmét 1429-ben Orléans-nál vívta meg, ahol az angolok feladták a várost. Károlyt pedig francia királlyá kenték a koronázó városban, Reims-ben.

Jeanne D’ Arc ezután is elszántan folytatta harcát a szigetországiak ellen, mígnem a burgundok fogságába esett, akik viszont kiszolgáltatták az angoloknak. Furcsa módon azonban mégsem az angolok ítélték halálra az orleans-i győztest, hanem a franciák, akik közben megvásárolták a foglyot.

1431-ben Rounen-ben eretnekség vádjával állították bíróság elé, ahol a kínzásoknak köszönhetően „bevallotta” bűneit, mely vallomást később visszavont. A bő három hónapig tartó per végén az inkvizíció bűnösnek találta és máglyán megégettette a folyamatosan Jézus nevét kiabáló Jeanne D’ Arc-ot.

Az Orleans-i Szűz halála után 21 évvel, III. Callixtus pápa annulálta az ítéletet, sőt, a katolikus egyház 1920. májusában a szentjei sorába is felvette a francia parasztlányt.