Alfred Dreyfus halála
A katonai bíróság az Ördög-szigeten letöltendő életfogytiglani börtönnel sújtotta Alfred Dreyust. Elítélését követően azonban kétség merült fel az ellene felhozott vádak valódiságát illetően. Míg Dreyfus rács mögött sínylődött, addig az igazi bűnös külföldre szökött.
69 évvel ezelőtt, 1935. július 12-én halt meg a francia zsidó származó Alfred Dreyfus, aki a 19. század végén Franciaországban egy állítólagos kémkedési ügy kapcsán vált ismertté.
A botrány gyökerei 1894. szeptember 25-re nyúltak vissza, amikor is egy takarítónő, aki francia ügynökként is tevékenykedett a párizsi német nagykövetségen, – takarítás közben –, a szemétkosárban rátalált a francia titkos dokumentumok listáját tartalmazó levéldarabkára.
A francia vezérkar rövid időn belül, elsősorban az antiszemitizmus térhódítása miatt, Alfred Dreyfust vádolta a németeknek való kémkedéssel. A francia tisztet Rennes-ben a legfelsőbb katonai bíróság elé állították, ahol december 22-én hamis bizonyítékok alapján száműzetésben letöltendő börtönre ítélték. A rabot 1895 februárjában a dél-amerikai Ördög-szigetre szállították, ahol láncra verve tartották bezárva.
A történetnek csak egyetlen szépséghibája volt, hogy a valódi áruló szabadlábon élt és Charles Ferdinand Walsin-Esterhazy-nak hívták. Walsin-Esterhazy a kémkedésből származó pénzből finanszírozta kényelmes életét. Hiába állították egyre többen – például Emile Zola, Clemenceau, Jean Jaurés – Dreyfus ártatlanságát, a kormány és a hadvezetés kitartott állítása mellett: a bizonyítékokat manipulálták, hogy a végzés korrektségét igazolják.
Társadalmi nyomásra 1899-ben Dreyfus ügyében perújrafelvétel történt, azonban a rennes-i bíróság másodjára is bűnösnek talált az ellene felhozott vádakban. A büntetés mértékét viszont életfogytiglaniról 10 éves börtönre csökkentette, amiből már 5 év letöltöttnek számítottak.
Elítélése után több mint 12 évvel, 1906-ban rehabilitálták Alfred Dreyfust, aki felmentését követően megkapta a francia becsületrend keresztjét, és akit a hadseregbe is visszavettek őrnaggyá kitüntetve.
Hatalmas angolszász temetőt fedeztek fel
Az angolszász temetőtől nem messze ősibb, a bronzkorra datálható sírokat, illetve egy angolszász települést is feltártak.
Zsámbék lenyűgöző középkori romtemploma
Zsámbék fő nevezetessége a román kori építészet egyik legszebb emléke a premontreiek romtemploma.
Különleges maja maszkot találtak
A leletet saját védelme érdekében visszatemették a szakértők.
Kiderült, miért olyan gyors Beethoven szimfóniáinak tempója
Régi vita, hogy milyen tempóban kell játszani a legendás zeneszerző egyes műveit, most úgy tűnik pont kerülhet a vita végére.
Mégsem volt olyan sötét a kora középkor
A kora középkorra gyakran hivatkoznak sötét korként a feltételezett kulturális stagnálás miatt.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
