A japánok hosszú életének titka

Nyolcvan év felett is életerősek és egészségesek, így nem csoda, hogy a japán nyugdíjasok nagy része aktívan tölti napjait.

A statisztikák bámulatba ejtőek: míg 1935-ben a születéskor várható élettartam még csak 45 év volt, 1950-re ez a szám 60 évre ugrott, jelenleg pedig a férfiak esetében 78 év, nők esetében pedig 85 év. (Hazánkban mindkét érték körülbelül tíz évvel alacsonyabb.)

A száz év felettiek száma az elmúlt öt évben megduplázódott – ma már több mint 20 ezer száz év feletti él a szigetországban.

Az egészséges étrend

Mivel magyarázható a jelenség? A legtöbb teoretikus az alacsony zsírtartalmú étrend (hal, rizs, szója ételek – pl. tofu) előnyeit hangsúlyozza.

Hogy a tradicionális japán étrend kifejtse jótékony hatásait, annak előfeltétele volt a gazdasági fejlődés. A második világháború előtt a japánok átlagos napi állati fehérje bevitele 7 gramm volt, mára ez az ideális közeli 40 grammra nőtt. Hasonló szinten van a növényi eredetű fehérjebevitel is. A koleszterinbevitel bár növekszik, nem éri el a nyugati fejlett országok szintjét, nem is jellemző igazán a kövérség.

Az étrend azonban csak az egyik összetevő, legalább ugyanennyire fontos, hogy a szigetország idősei nem nélkülöznek. Az állami nyugdíjrendszer bőkezű, ritka, hogy valaki szegény legyen öregkorában, és ugyancsak fontos tényező, hogy a magas színvonalú egészségügyi ellátó rendszerből is mindenki részesül.

Átlag életkor – száz év?

Bár a statisztikák lenyűgözőek, a japán egészségügyi minisztérium szerint van még hová fejlődni: „Az egészséges Japán 21” néven futó program 2010-ig 70 célt irányoz elő.

A szakemberek többek között a sófogyasztás csökkentésére bíztatják a lakosságot (a jelenlegi napi 13, 5 grammról 10 grammra), illetve napi rendszeres testmozgásra ösztönöznek, különböző sétatávokat meghatározva az egyes korosztályoknak.

A helyi hatóságok emellett a rendszeres szűrővizsgálatok jelentősségét is hangsúlyozzák. A szűrővizsgálatoknak köszönhető egyébként, hogy a hatvanas években még vezető haláloknak számító gyomorrákot mára sikerült jelentősen visszaszorítani.

Ha a minisztériumi program kitűzött céljait sikerül teljesíteni, a szigetországban az elkövetkező hat évben újabb egy, esetleg két évvel növekedhet a születéskor várható élettartam. Egyes számítások szerint hatvan év múlva a japánok akár átlagosan száz éves korukig is élhetnek.

A kevés szabadság és a szűk lakások ellenére

Japánban nem szokás a hosszú szabadság, és a lakások is szűkösek – a kényelmetlenségért azonban messze kárpótolja az embereket, különösen vidéken, hogy a családi kötelékek nagyon erősek, gyakran több generáció él együtt. Közismert, hogy a társas kapcsolatok kulcsszerepet játszanak az egészség megőrzésében.

A második világháborút követő, életfogytig tartó munkahelyi-poltika szintén segített a most nyugdíjas korú generáció egészségének megőrzésében. Európai és észak-amerikai kortársaikkal szemben a kiszámítható munkahelyi pálya sok stressztől megóvta ezt a japán generációt.

A szigetországban ráadásul sokan a nyugdíjazás után is dolgoznak: 2002-es adatok szerint 4, 8 millió 65 év feletti volt jelen a munkaerőpiacon, és ezzel 7 százalékos szeletet hasítottak ki belőle. A képzettség, az agy frissen tartása szintén hozzájárul a hosszú élethez.

Az idősek által követett tradicionális étrend természetesen ma már nem felel meg mindenki ízlésének. Változnak a szokások, a fiatalok egyre többet étkeznek gyors éttermekben, a boltok polcain a félkész termékeket keresik. Bár kevés alkoholt isznak, a dohányosok aránya magas. A városi fiatalok számára nem ismeretlen a stressz sem: a munkahelyi biztonság ma már korántsem olyan erős, mint néhány évtizede, gyakran késő estig dolgoznak, szabadságuk pedig kevés.