Titkos Medici-kriptát találtak Firenzében

Történészek sokáig nem hittek annak a feltételezésnek, hogy a Medici-dinasztia utolsó tagjának koporsóját egy titkos kriptában kellene keresniük. Az eddig mítoszként kezelt feltételezés G.F. Young angol történésztől származott, aki már a 20. század elején állította, hogy az 1737-ben elhunyt Gian Gastone de’ Medici holttestét a Medici-család egyik titkos sírkamrájában helyezték el.

Szakértők abban ugyan egyetértettek, hogy a dinasztia néhány tagjának földi maradványait 1857-ben eredeti helyükről eddig ismeretlen helyre vitték, ám abban mindenki kételkedett, hogy létezne egy titkos kripta a Medici-dinasztia temetkezési helyeinek valamelyikében.

A közelmúltban azonban egy nemzetköti kutatócsoport tagjai az utolsó Medici család fejének, Gian Gastone de’ Medici-nek a sírját nyitották ki, amikor véletlenül megmozdult egy kőlap az egyik kutató lába alatt.

A halál oka: izomgyulladás

Január óta a firenzei, pisai, new york-i és minnesota-i kutatókból álló csoport sorra nyitja fel a Medici család kriptáit, abból a célból, hogy a család 49 tagjának táplálkozási szokásairól, betegségeiről és haláluk okairól többet tudjanak meg.

A 400 ezer eurós költségvetésű kutatás eddig is komoly eredményeket tudott felmutatni, hiszen mostani kutatásaikból kiderül: a család több tagja nem köszvényes volt, ahogy azt korábban feltételezték, hanem izomgyulladásban szenvedtek.

Szakértők most azt feltételezik, hogy az 1464 és 1469 között Firenzét irányító és „köszvényes” Piero gúnynevet viselő Piero de’ Medici, sem köszvényben szenvedett, hanem izomgyulladásban. Az 1589-ben elhunyt Francesco de’ Medici-ről pedig úgy vélik, hogy nem malária végzett vele, hanem megmérgezték.

Titkos sírkamra a San Lorenzo templomban

Július első hetében a kutatócsoport éppen az utolsó Medici, Gian Gastone de’ Medici sírjának felnyitására készült. „Azt vártuk, hogy a márvány kőlap mögött majd egy második kőlapot is találunk. Ehelyett azonban egy falba ütköztünk” – nyilatkozta a sajtónak Gino Fornaciari, a firenzei egyetem kutatója, amikor az üres kriptával szembesültek.

San Lorenzo templom

Miközben a kutatók a Medici-kápolna fő oltárán Michelangelo szobrait vizsgálták, véletlenül belebotlottak egy padlólapba, amely elmozdult a helyéről. Megemelték a követ, és egy hét lépcsőfokból álló lejáratot találtak alatta, mely egy boltíves terembe vezetett. A kutatók most már hitelt adva a 20. század elején Young által megfogalmazott feltételezéseknek, úgy gondolják, hogy ez a titkos kripta rejti Gian Gastone holttestét is.

A kriptában egyébként hét gyerek és egy felnőtt holttestére bukkantak. A tetemek java része már oszlásnak indult, ám egyik gyerekholttestet minden valószínűség szerint bebalzsamozták, mivel azon még ruhadarabok is maradtak épségben.

A Medici dinasztia A dinasztia alapítója az eredetileg textilkereskedelemmel, majd pénzváltással és banki ügyletekkel fogalalkozó Cosimo de’ Medici (1389-1464) volt. Tőle ered a Medici-dinasztia „szenior” ága, mely Alessandro de’ Medici 1537-es meggyilkolásáig két kisebb megszakítással vezette Firenzét. Ez az ág adta Firenzének a műkedvelő és mecénás Lorenzo de’ Medici-t (1449-1492) és a X. Leo pápa néven ismertté vált Goiovanni de’ Medici-t (1475-1521) is. A „junior”-ág, mely 1537-ben vette át Firenzében a hatalmat, további két évszázadon át tartotta kezében a város irányítását. A Medici-ek több mint három évszázaddal hatalomra kerülésüket követően, 1737-ben haltak ki. Az utolsó Medici a toszkán herceg Gian Gastone de’ Medici volt.