A türkmén elnök újabb elképesztő intézkedései
A külvilág utolsó hangja is megszűnt Türkmenisztánban: a megalomán intézkedéseiről ismert Niyazov elnök a külföldi nyomtatott sajtó és tévécsatornák után az utolsó külföldi rádióadót is betiltotta. Kárpótlásul a kis alattvalóknak jégpalotát építettet a türkmén sivatagba.
Saparmurat Niyazov államfő július 11-én Türkmenisztán utolsó külföldi rádióadója, az orosz Mayak adását is beszüntette.
Az elnök ezzel tulajdonképpen elvágta az ország lakosságát a külvilágtól. Bár hivatalos hallgatottsági statisztikák nincsenek, az Interfax hírügynökség jelentése szerint a Mayak a legnépszerűbb rádióadó volt Türkmenisztánban.
A hivatalos türkmén magyarázatok szerint technikai okokból állították le a Mayak sugárzását. Ha akad pénz az állami költségvetésben a hiba megjavítására, egy év múlva talán már újra szólhat a Mayak.
Az ötmilliós Türkmenisztánban 300 ezer orosz él, a rádióadó azonban nem csak körükben volt népszerű. Az utolsó külföldi tévéadót, a szintén orosz ORT-t 2002 óta nem lehet fogni az országban, ugyancsak letiltották az összes külföldi napilap- és magazin előfizetését is.
A Mayak a külvilág utolsó hangja volt. A rádió egyébként politikai okokból hol eltűnik, hol visszajön Ukrajnában, Fehéroroszágban és Kazahsztánban is.
Jégpalota a kis alattvalóknak
Még elképesztőbb a türkmén elnök egy másik új rendelete: az elnök monumentális jégpalota építésére adott parancsot a türkmenisztáni sivatagban.
Niyazov 10 hónapot adott az építőknek az ötlet megvalósítására. A türkmén állami televízió híradása szerint az elnök a tél örömeit nélkülözni kénytelen kiskorú honfitársait akarja megajándékozni a jégpalotával, amelyben ezer személy befogadására alkalmas korcsolyapálya lesz. A jégpalota költségvetését nem hozták nyilvánosságra.
A türkmenisztáni sivatagban nyaranta 50 Celsius-fokos hőség uralkodik. A sportlétesítményt a fővárostól öt kilométerre építik fel, Ashabadot siklóvasút köti majd össze a jégpalotával.
Néha szerénykedik is az elnök
Az 1940-ben született Niyazov 1985-ben lett a Türkmén Kommunista Párt első embere. Az ország 1991-es függetlenedése után elnökké választották, 1999-ben pedig örökös elnök lett.
Idén, elnökké választásának 13. évfordulóján ritka szerénységről tett szert: bejelentette, hogy nem kíván személyesen részt venni a jeles nap alkalmából rendezett ünnepségeken, koncerteken, csak a tévéből nézi őket. Döntését azzal magyarázta, hogy rosszul érezné magát egy olyan eseményen, ahol a koncert minden száma róla szól, a tömeg csak vele foglalkozik, csak őt dicsőíti.
Az ötmilliós ország lakosságának 35 százaléka a létminimum alatt él. Körülbelül 20 ezer másként gondolkodó munkatáborban raboskodik. Az Amnesty International és más jogvédő szervezet rendszeresen lesújtóan nyilatkozik a türkmén emberjogi helyzetről.
Kapcsolódó cikkünk:
Gyönyörű ékszert talált egy fémdetektoros
Az aranyból készült medál VIII. Henrikhez és első feleségéhez, Aragóniai Katalinhoz köthető.
Rendház a Bakony festői településén
A ciszterci rendi szerzetesek magyarországi központja Zircen, a Bakony-hegységben található. Ismerkedjünk e csodás helyszínnel és a szerzetesrenddel!
Gyönyörű Hercules-szoborra bukkantak
Egy római csatornahálózat helyreállítása közben találták meg a szépen megmunkált szobrot.
Hatalmas, 2,3 méter hosszú kardra bukkantak Japánban
A több ezer éves eszközt valószínűleg szertartásos célra használták a Kofun-korban.
Úszó, labdarúgó és építész
Egyedüli magyarként sport és művészeti kategóriában is olimpikonnak számít. Embertelen körülmények között nyert aranyérmet, de hamarosan indult tovább az egyetemre, hogy levizsgázzon a mérnöki karon. Hajós Alfréd így lett egyszerre sport- és kultúrtörténeti ikon.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
