A orosz cár és családjának kivégzése
A több száz éve óta uralkodó Romanov dinasztia tagjai uralmának és életének az 1917-es forradalom vetett véget. II. Miklóst, feleségét, fiát és négy lányát 1917. július 16-ról 17-re virradó éjszaka ölték meg a bolsevikok.
Miután II. Miklós orosz uralkodót 1917. tavaszán az ideiglenes kormány lemondatta, a cári családot a Pétervár közelében található Carszkoje Szelo palotába szállították. Attól eltekintve, hogy a család házi őrizetben volt, így minden lépésüket árgus szemekkel figyelték, semmiben nem szenvedtek hiányt.
1917. augusztus 14-én azonban Tobolszkba szállították tovább a Romanov házaspárt és öt gyermekét, majd néhány hónappal később Jekatyerinburgba.
Jekatyerinburgban már nem palotaegyüttes, hanem egy kereskedőtől kisajátított kétemeletes ház várta az egykori cári családot, melyet a bolsevikok szigorúan őrizet alatt tartottak. Az itteni életkörülményeik már korántsem hasonlítottak az egykor megszokott fényűzéshez. Szobák csak a második emeleten voltak, így a család tagjai ott lettek elszállásolva az orvossal és a néhány szolgálóval egyetemben.
A véget 1918. július 16-a éjszakája jelentette a Romanovok számára. Mivel a monarchisták nyomultak előre Jekatyerinburg felé, a cári család kiszabadításától rettegő bolsevikok a család kivégzése mellett döntöttek. II. Miklóst, feleségét, Alexandrát, és az öt gyermeküket, Alexszejt, Olgát, Tatjanát, Anasztáziát, és Máriát július 16-ról 17-re virradóra a bolsevik kivégzőosztag meggyilkolta, majd a holtesteket teherautóba rakva ismeretlen helyre szállította.
1918. július 16-ával kapcsolatban két fontos kérdés vetődött fel az utókorban. Az egyik, hogy vajon elképzelhető, hogy csak II. Miklós cárt lőtték le a bolsevikok, a másik, hogy a halottak testét hová rejthették.
Úgy tűnik, hogy az első kérdésre egyszerűbb a válasz. A bizonyítékok alapján elmondható, hogy azon a bizonyos éjszakán a cári család minden tagjával végeztek, attól függetlenül, hogy néhány önjelölt „Anasztázia nagyhercegnő” bukkant már fel azóta.
A második kérdés megválaszolása azonban nehezebb ügy, annak ellenére, hogy Jekatyerinburgban már 1991-ben megtalálták a cári család holtesteinek maradványait. Úgy tűnt, a kérdés megoldódott, azonban ez év februárjában éles vita alakult ki a Romanovok állítólagos csontmaradványai körül. Az amerikai Stanford Egyetem kutatói ugyanis az elvégzett DNS-vizsgálatok alapján vitatja azt a tényt, hogy a csontok a Romanovoktól származnának.
Kapcsolódó cikkünk: