Az ember, aki megalkotta a dinoszaurusz szót

„Richard Owen nem volt kellemes ember, ezt be kell vallani” – mondja Angela Milner, a brit Természettudományi Múzeum paleontológusa, a tudós születésének 200 éves évfordulója alkalmából nyilt kiállítás szervezője a Guardian-nek. „Nagyon okos tudós volt, az összehasonlító anatómia területén kiemelkedőt alkotott, ehhez nem fér kétség. Egy brilliáns kutató, aki azonban nagyon is versengő szellemiségű volt. Gyakran arrogáns és senkinek nem engedte meg, hogy hírnevén csorbát ejtsen” – állítja Milner.

Darwin nehéz természetű ellenfele

Márpedig legnagyobb ellenlábasa nem kisebb személyiség volt, mint maga Charles Darwin. Owen haláláig meg volt győződve arról, hogy Darwin téved, amikor azt állítja, hogy az evolúció a véletlen mutácó révén működik.

Az ugyancsak extrovertáltnak tekinthető, de egyben mélyen vallásos tudós szerint a Teremtő maga kísérletezi ki a legjobbnak vélt teremtményeit. Owen borzasztóan fel volt háborodva Darwin főművén, A fajok eredetén, mivel abban nincs semmilyen utalás a Teremtő szerepére.

Míg Darwin szégyenlős, visszahúzódó alkat volt, addig Owen pont az ellenkezője. Impozáns külsője mellé karizmatikus egyéniség párosult. Állandó társasági életet élt és szinte hivatásszerűen tanított: rengetegen hallgatták előadásait fiataloktól kezdve az idősekig. Megfordult királyi udvarokban, de a politikusok és üzletemberek társaságát sem vetette meg.

A brit Természettudományi Múzeum élén

A skóciai Edinburgh-ban nevelkedett, a sebésztanoncok számára fenntartott Royal College-ban tanult, majd nemsokára Bloomsbury-ba költözött át, ahol a British Museum természettudományos gyűjteményének lett a felügyelője. A gyűjtemény már akkoriban is felbecsülhetetlen értékű tárgyakat tartalmazott: drágakövek, ásványok, szárított növények, formalinban úszó halak és hüllők, kitömött emlősök sorakoztak a polcokon.

A James Cook, Joseph Banks, Hans Sloane és egyéb 18. századi felfedezők és utazók által a szigetországba hozott tárgyak azonban siralmas állapotban voltak. Komolyabb odafigyelés és törődés nélkül tárolták őket egészen addig míg Owenre nem bízták a gyűjtemény felügyeletét.

Owen 25 éves kampányba kezdett azért, hogy az értékes darabok az utókor számára is megőrizhetőek legyenek. Fáradhatatlanul dolgozott egy természettudományos múzeum létrehozásán, és fáradozásait végül 1881-ben siker koronázta. A „természet katedrálisának” nevezett brit Természettudomáyi Múzeum azóta létezik South Kensingtonban.

„A múzeum Owen legnagyobb érdeme. Ha nem lett volna olyan erőszakos, amilyen volt, valószínűleg nem tudta volna létrehozni ezt az intézményt.” – véli a kiállítás szervezője, Angela Milner.

Komoly felfedezések az összehasonlító anatómia területén

További érdemei közé tartozik, hogy 1842-ben ő alkotta meg a később nagy sikert aratott dinoszaurusz szót, de Owen volt az is, aki a kacsacsőrű emlősről kimutatta, hogy emlős állat.

Szintén Owen azonosította egy rég kihalt óriásmadár, a dodo maradványait először, és a gorillákat is ő határozta meg új fajként. A dinoszauruszokról rekonstrukciós és látványterveket készített és rengeteg könyvet, cikket és tanulmányt írt.

Owen azonosította be egy Új-Zélandon talált csontdarabból a moa-t is, egy repülésre képtelen óriás futómadarat. A sípcsont egyetlen kicsi darabja és a rajta maradt izomszövetek alapján Owen azt állította anatómiai vizsgálódásai után, hogy a megtalált csont a moa sípcsontjának egy darabja volt. Mint utólag kiderült nem tévedett: két évvel később ugyanis egy egész moa csontvázát találtak.