Újra eredeti szépségében a mosztári Öreg híd

Több ezer külföldi politikus és diplomata jelenlétében adták át ünnepélyesen pénteken a Neretva két partját összekötő kecses hidat.

A festői kisváros Öreg hídját I. Szulejmán szultánnak, az Oszmán Birodalom fejének parancsára építették helyi mészkőből és fehér márványból. A legenda szerint a híd tervezője és építésének felügyelője, Mimar Hajrudin félelmében, 1566-ban még az állványok lebontása előtt elhagyta a várost, mivel Szulejmán azt ígérte, halállal lakozik, ha a híd összeomlik. A város a nevét is a hídról (Sztárij Moszt) kapta, a mosztárok a híd őrzői voltak.

427 évig állt az eredeti híd

Alaptalan volt a török tervező félelme, 427 évet kibírt a híd. Egészen 1993 november 9-éig állt Hajrudin hídja, amikor is a színházigazgatóból horvát katonai vezetővé avanzsált Slobodan Pralja tüzet nyittatott a hídra, elvágva ezzel a két partján élő muzulmán közösségeket, illetve muzulmánokat és horvátokat egymástól. Mivel stratégiai jelentősége nem volt a szűk, csupán gyalogos forgalomra használt hídnak, lerombolása szimbolikus jelentősségű volt.

A híd újjáépítése három évig tartott, ugyanannyi ideig, mint Praljak kiadása a Hágai Nemzetközi Bíróságnak, ahol öt másik horvát, a mosztári támadásokat irányító vezetővel együtt háborús bűntettek miatt kell felelnie.

Az újjáépítéshez felhasználták az egykori híd maradványait is. A 28 méter hosszú és 20 méter magas híd újjáépítése közel 17 millió dollárba került, a Világbank 4 milliós hitelt biztosított a munkához, a költségekhez hozzájárult az UNESCO, a horvát, a török, az olasz, a francia és a holland kormány, valamint Mostar városa.

Etnikai feszültségek

Az etnikai feszültségek továbbra is érezhetők a szép fekvésű városban. A brit Guardian-nak nyilatkozó ex-horvát katonák például kifejtették, hogy jobban szerették, amíg a híd le volt rombolva. Újjáépítése ugyanis óriási összegeket emésztett fel, és előnye csak a város muzulmánjainak származik belőle.

Hogy a Szarajevótól 70 kilométerre délnyugatra elterülő városban továbbra is dúlnak az etnikai ellentétek, jól jelzi az is, hogy a város római katolikus katedrálisának tornyát úgy megmagasították, hogy eltörpüljön mellette a 16 századból származó dzsámi mellett álló, legmagasabb minaret. Továbbá a horvát nacionalisták 30 méter magas keresztet állítottak a város egyik kivilágított dombjára, amely a mosztári muzulmán kerületre néz.

A 105 ezres városban jelenleg több római katolikus horvát él, mint muzulmán. Ortodox-keresztény szerb kis közösségek találhatók a többségében muzulmánok által lakott keleti városrészben, és a horvátok által lakott nyugati kerületekben is. Mosztár tulajdonképpen két város: a muzulmánok és a horvátok külön iskolába járatják gyermekeiket, más tévécsatornákat néznek és természetesen rivális futballkluboknak szurkolnak.