Tanulmánykötet az Alföld piramisairól

A kunhalmokról, az Alföld jellegzetes kúp vagy félgömb alakú földépítményeiről szóló tanulmányokat rendezett kötetbe Tóth Albert, a Tessedik Sámuel Főiskola mezőtúri karának tanszékvezető főiskola tanára.
Az 500 példányban várhatóan augusztusban megjelenő tudományos művet elsősorban az egyetemek, főiskolák, kutatóintézeteket könyvtáraiba szánják.
Az Illyés Gyula által az Alföld piramisainak nevezett tájelemekről már több népszerű ismeretterjesztő munka jelent meg, és ezekben szinte kizárólag azok régészeti értékeikre hívták fel a figyelmet.
A mostani, “A kunhalmokról más szemmel” címet viselő kötet a korábbiaktól annyiban eltérő, hogy a benne lévő 12 tanulmány botanikai, talajtani, paleoökológiai és néprajzi szempontból veszi górcső alá a természetvédelmi törvény által védett földépítményeket. A környezetvédelmi tárca finanszírozásában megjelenő könyv tanulmányait többek között a debreceni, a gödöllői és a szegedi egyetemek tanárai, a téma jeles ismerői írták.
A sík vidéken szemet szúró, mesterségesen kialakított magaslatok elnevezése megtévesztő, mert a kunokhoz nincs közük, többségük ugyanis még e népcsoport hazánkba érkezése előtt keletkezett. A földből épült, 5-10 méter magas, 20-50 méter átmérőjű kúp vagy félgömb alakú képződményeket a népvándorlás kori kultúrák hagyományozták ránk. A kunhalmok legfőbb típusai funkciója szerint a lakódombok, a sírdombok, az őr- és határhalmok.
Egykori számukat 40 ezer körülire becsülték az egész Kárpát-medencében, ahol főként a vízjárta síkvidéken keletkezett belőlük igen sok. Jórészüket sírrablók, kincskeresők már évszázadokkal ezelőtt kifosztották. A szántóföldi művelés terjeszkedése, a mind belterjesebbé váló agrárkörnyezet tovább fokozza veszélyeztetettségüket, és nagyban hozzájárul számuk csökkenéséhez.