Az ablakból való kihajítás – A prágai népszokás

585 évvel ezelőtt, 1419. július 30-án került sor az első prágai defenesztrációra, mely során Husz János követői a prágai városháza ablakán kidobták a katolikus városi vezetőket, akik az ablak alatti nyársakba zuhantak bele. Az ügy közvetlen kiváltó oka az volt, hogy 4 évvel korábban Huszt eretnekség vádjával Konstanzban megégették.
Husz János magiszterként a prágai egyetemen teológiai előadója volt. Ismerte a reformátor, John Wyclif tanításait, és a reformátort követve ő is ostorozni kezdte a katolikus egyház világi hatalmát, gazdagságát, tiltakozott a cölibátus ellen, és tagadta az egyházi hiearchiát.
Miután a Husz-féle teológiai nézetek egy püspöke fülébe jutottak, az egyetemi tanárt eltiltották a prédikálástól. Ennek ellenére Husz János folytatta az igehirdetést, így rövidesen menekülnie kellett Prágából.
Husz 1414-ben a konstanzi zsinaton is megjelent, hogy vallási tételeit megvédje. Elfogatástól nem tartott, hiszen Zsigmond császár oltalomlevelével rendelkezett, ami elméletileg sértetlenséget biztosított volna számára, ez azonban nem így történt.
Megérkezése után elfogták és többek között arra akarták rávenni, hogy vonja vissza tanait, valamint hagyjon fel prédikációs tevékenységével. Miután Husz ezeket kategorikusan visszautasította, 1415. július 6-án máglyahalálra ítélték. Husszal együtt könyveit is elégették és a hamvakat a Rajna folyóba szórták.
Így vált a csehek mártírjává Husz János. Amikor Zsigmond király kinyilvánította igényét a cseh trónra, Husz követői, a husziták németellenes felkelést robbantottak ki. Ennek a felkelésnek az első mozzanata az volt, hogy a katolikus német vagy németbarát városi vezetőket 1419. július 30-án kihajították a prágai városháza ablakán. A 7 képviselő az ablak alatt felállított nyársba esett bele. Innentől vette kezdetét a 25 éven át tartó huszita háború.