Miben halt meg Nagy Sándor?

Nagy Sándor, Makedónia királya, 32 évesen, időszámításunk előtt 323-ban halt meg Babilonban, több napos lázat követően. Hogy mitől lázasodhatott be a hadvezér, máig vita tárgya.

Néhány népszerű hipotézis azonban született halálát illetően: vannak történészek, akik mérgezésre, vannak, akik maláriára gyanakodnak. Megint mások az alkohol iránti olthatatalan szenvedélye miatt elképzelhetőnek tartják a májzsugort, és vannak akik a tífusz és a nyugati-nílus vírus mellett érvelnek.

Egy, az Emerging Infectious Diseases járványtani szaklap legfrissebb számában megjelent vitairat a nyugati-nílus vírus teória ellen hoz fel új érveket.

Ugyanezen szaklap egy decemberi cikkében ugyanis John Marr és Charles Calisher amerikai virológusok azt igyekeztek bizonyítani, hogy a görög Plutarkhosz néhány századdal később született feljegyzései alapján Alexandrosznál agyvelőgyulladás léphetett fel a nyugat-nílusi vírus hatására.

A nyugati-nílusi vírus terjedésében a szúnyogok mint vektorok, és a vadon élő, fogékony madarak mint gazdaállatok, játsszák a főszerepet. A madár – szúnyog – madár ciklus mellett, elképzelhető egy madár – szúnyog – emlős irányú fertőzés is. A vírus leginkább az emberre, a lóra és a kutyára jelent veszélyt.

A decemberi cikk szerzői teóriájuk megerősítését látták abban, hogy Pluratkhosz azt írja: amikor Alexandrosz belépett Babilonba, egymást halálra csipő-vágó varjúraj körözött felette. A varjak furcsa viselkedéséből a kutatók arra következtettek, hogy nyugat-nílusi vírussal fertőződhettek, amelyet aztán a szúnyogok révén az embernek is tovább adtak.

David Oldach, a baltimorei Maryland School of Medicine Egyetem professzora azonban úgy véli, hogy Plutarkhosz nem történelmet írt, a Babilon felett keringő varjakból csak a madárjóslás iránti szenvedélyére szabad következtetni. Oldach és kollégáinak hat évvel ezelőtt publikált tanulmánya szerint Alekszandrosz tífuszban halt meg – legalábbis a Plutarkhosz által leírt tünetekből ők erre következtettek.

A mostani vitairat szerint a nyugat-nílusi vírussal való fertőzés ellen szól az is, hogy a vírussal járó agyvelőgyulladásnak vannak előjelei, többek között mentális zavar és izomgyengeség. Erről azonban Plutarkhosz nem szól. A betegségnek ráadásul nem a láz a legszembetűnőbb jele, amely rendszerint nem is emelkedik, és nem is tart két hétnél tovább. Ugyancsak a teória ellen szól, hogy a nyugat-nílusi vírus relatíve fiatal vírus, nagyon kicsi a valószínűsége, hogy akár ezer éve is embert fertőzhetett.

Így a Nagy Sándor halálának lehetséges okait tartalmazó listán, a tífusz továbbra is előkelő helyen szerepel.