Háromszáz éve lett Gibraltár az angoloké
1967-ben a Gibraltáron élő szavazásra jogosultak 95 százaléka úgy döntött, hogy továbbra is Nagy-Britannia fennhatósága alá kívánnak tartozni. Két évvel később a sértődött spanyolok válaszul lezárták a spanyol határt, amit csak 1985-ben nyitottak meg újra.
A Hispániai-félsziget déli részén fekvő Gibraltár egy arab hadvezérről, Tarik-ibn Szaid-ről kapta nevét: Dzsebel-al Tarik, azaz Tarik sziklája. A névösszetételben a szirt szó Gibraltár 429 méter magas sziklájára utal, amit az ókoriak Héraklész oszlopának hívtak, és amely mindig fontos tájékozódási pontként szolgált a hajósok számára. A földrajzilag Spanyolországhoz, közigazgatásilag azonban Nagy-Britanniához tartozó Gibraltár évszázadokon keresztül a két európai hatalom közti viszály melegágya volt.
Mikorra nyúlnak vissza a szoros körüli vita gyökerei Spanyolország és Anglia között? Erre a kérdésre a választ a spanyol örökösödési háború korában kell keresnünk. A mentálisan zavart és nyomorék II. Károly spanyol király XIV. Lajos francia király unokájára, Anjou Fülöpre akarta hagyni a spanyol trónt. Halála után azonban kitört a spanyol örökösödési háború. Az európai méretű háborúban, melyben minden jelentősebb hatalom részt vett, az angolok 1704 augusztus 4-én, azaz pontosan 300 évvel ezelőtt elfoglalták Gibraltárt. Az örökösödési háborút lezáró utrechti béke értelmében pedig Anglia hivatalosan is megkapta a stratégiai fontosságú szorost.
Persze ez nem jelentette azt, hogy Spanyolország passzívan állt a kérdéshez és elfelejtette Gibraltárt. Diplomáciai és katonai úton is megpróbálta visszaszerezni, főleg miután a Szuezi-csatorna megépítésével gazdasági és stratégiai jelentősége tovább nőtt.
Az elmúlt évszázadok, évtizedek folyamán azonban a Gibraltár hovatartozásáról szóló népszavazás eredménye volt a spanyolok számára az egyik legnagyobb arculcsapás, ugyanis a szavazásra jogosultak 95 százaléka döntött úgy 1967-ben, hogy továbbra is angol fennhatóság alatt akar maradni. Két évvel később, 1969-ben Franco a spanyolok számára nem éppen kedvező voksolásra válaszul lezáratta a szárazföldi spanyol határt, melyet csak a nyolcvanas évek közepén nyitottak meg újra.
Kapcsolódó cikkünk:
Ókori politikai hirdetésre bukkantak Pompejiben
Az Aulus Rustius Verust támogató feliratokat egy házban fedezték fel.
Több ezer éves nyilat hozott felszínre az olvadás
A szakértők úgy gondolják, hogy a Jotunheimen-hegységben feltárt fegyvert vadászok használták.
A Bakony bércei között
A Veszprém vármegyében, Zirctől úgy 16 kilométerre fekvő Bakonybél igen tekintélyes múlttal büszkélkedhet.
Ritkaságnak számító római kori szarkofág
Sajtótájékoztató keretében ismertették a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének, Hádész Kapujában, római sírépítmény feltárása Nagyvázsony határában címet viselő tudományos projektjének eredményeit.
Érintetlen ókori szarkofágra bukkantak
A római kori lelet nagyjából 1800 éves, és egy nő maradványait őrzi.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
