Megoldódik a Kennedy-gyilkosság rejtélye?
A Lawrence Berkeley laboratórium munkatársai abban reménykednek, hogy egy új digitális eljárással megvizsgálva a gyilkosság idején keletkezett egyetlen hangszalagot végre egyértelműen megállapítható lesz: Lee Harvey Oswald magányos tettes volt, avagy egy összeesküvés részese.
A Kennedy-gyilkosságról a modern technikának köszönhetően két felvétel is készült: egy video- és egy audioszalag is őrzi a tragikus eseménysorokat.
A nem kevésbé hányatott sorsú videokazetta felújított változatát Olivier Stone JFK filmje révén mára már a világ szinte minden országában láthatták.
Az egyetlen fennmaradt hangfelvételt azonban utoljára a nyolcvanas évek végén játszották le nagyközönség előtt.
A hangszalag, melyet egy rendőrmotoros mikrofonja rögzített a helyszínen, 1990-ben került a Nemzeti Archívumba, ahol azóta is féltve őrzik. Miután a mechanikai úton történő lejátszását szigorúan megtiltották, majd’ 15 évet hevert érintetlenül az Archívum mélyén.
A Lawrence Berkeley laboratórium két fizikusa azonban most kidolgozott egy olyan digitális optikai eljárást, amellyel a nagyértékű hanglemezek, hangszalagok anyaga nem sérül, sőt, tartalmuk digitális formában leolvasható.
Bizonyító erejűvé válhat a hangszalag
Négy évvel ezelőtt Carl Haber és Vitalij Fadegyev fizikusok egy rádióműsort hallgatva értesültek arról, hogy a Nemzeti Archívumban a 2, 5 millió felvétel közül legalább 1, 5 millió igen sérülékeny. A mechanikus úton rögzített anyagok ráadásul minden egyes visszahallgatással károsodnak, ami további veszélyt jelent.
A két kutató az állagmegőrzés és a visszajátszhatóság dilemmáját egyszerű módon próbálta kezelni: egy digitális kamera révén lefotozzák a hangszalagon lévő barázdákat, majd egy számítógép segítségével digitalizálják azt. Ily módon válik nemsokára hallhatóvá Viktória királynő hangja, Edison felvételeinek egyik legkorábbi darabja, de a Nemzeti Archívum mostani felkérése alapján a Kennedy-szalag is.
„Hallottam a Kennedy-anyagot, de nagyon nehéz bármit is kivenni belőle” – nyilatkozta Carl Haber a The Seattle Times-nak. „Ha a lövéseket az eredeti háttérzajok, és nem a szalagot ért későbbi sérülések miatt nem lehet elég tisztán hallani, akkor nagyon nehéz dolgunk lesz. Ha viszont csak a károsodott részeket kell kiszűrni majd a digitálissá alakított felvételről, akkor az eljárás segítségével minden valószínűség szerint megállapítható lesz, hogy hány lövés és honnan is dördült el.”
Összeesküvés vagy magányos elkövető?
Magányos gyilkos?
Ez utóbbi kérdés pedig igencsak lényeges lehet abban a négy évtizede zajló vitában, mely rögtön a gyilkosság után robbant ki. A rendőrség ugyan már pár órával a gyilkosság után őrizetbe vette Lee Harvey Oswaldot, mint a bűncslekmény legfőbb gyanúsítottját, sokan azonban már akkor is kétségbe vonták, hogy Kennedy egy magányos gyilkos áldozata lett volna.
Négy nappal a merényletet követően Lyndon B. Johnson, Kennedy utódja, létrehozott egy bizottságot, melynek feladata az volt, hogy kiderítse, ki is ölte meg valójában az elnököt. A bizottság, mely Earl Warren legfelsőbb bíró után a Warren-bizottság nevet kapta, hosszas vizsgálódás után 1964-ben arra a következtetésre jutott, hogy Oswald magányos tettes volt.
A bizottság jelentését azonban igen sok kritika érte. Hamisított fotók, a CIA és az FBI által félreinformált bizottsági tagok, logikai ellentmondások – szóltak a vádak a jelentés ellen. 1967-ben New Orleans legfőbb ügyésze, Jim Garrison egy újabb vizsgálat során már hivatalosan is kétségbe vonta a magányos elkövető teoriáját, mivel a patológiai vizsgálatok alapján a golyók addig feltételezett behatolási iránya nem egyezett meg a valódi bahatolással.
1979-ben a Képviselőház különbizottsága szintén felülvizsgálta a Warren-jelentést, és arra a következtetésre jutottak, hogy a CIA és az FBI félrevezette a Warren-bizottság tagjait, sőt azt állították, hogy Oswald egy összeesküvés résztvevője volt. Ugyanerre a következtetésre jutott egyébként az Olivier Stone által forgatott JFK film utóhatásaként összehívott Merényletdokumentációs Vizsgálóbizottság is.
Gyenge pontok a Warren-jelentésben
Az összesküvés-elmélet hívei a következő érveket sorakoztatják fel, amikor amellett érvelnek, hogy Oswald egy csoportos összeesküvés tagjaként vett részt a Kennedy gyilkosság megszervezésében:
A merénylet után
Oswald, a homályos múltú CIA-ügynök?
Az összeesküvés-elmélet híveit segítik azok a furcsaságok is, melyek Oswald személyét körüllengik. Két nappal a gyilkosság utén ugyanis Oswaldot egy akkor már halálosan rákos bártulajdonos és alvilági figura, Jack Ruby, egy rendőrségi átszállítás közben megölte.
Oswald egyébként már tengerészgyalogos korában megismerkedett az orosz nyelv rejtelmeivel, nyíltan marxista nézeteket vallott, majd leszerelése után el is távozott a Szovjetunióba.
Itt állampolgárságért folyamodott, amelyben segítette az is, hogy az amerikai hadsereg végül eltávozása és nézetei miatt komoly megrovással szerelte le. A szovjetek azonban alapvetően bizalmatlanok maradtak iránta, így nemsokára amerikai segédlettel hazatért.
Az amerikai ügyészség azonban egyszer sem hallgatta ki, amely csak erősítette azt a gyanút, hogy Oswald-ot kettős ügynökként dobták át szovjet területre. Nem sokkal később Castro mellett állt ki, amit sokan egy lehetséges kubai bevetés előzményének tartottak.