Római kikötőt kutatnak a búvárrégészek a Mosoni-Dunán

„A Kultúra 2002 elnevezésű európai uniós pályázaton 48 ezer eurót nyertünk közösen franciaországi, szlovéniai és magyarországi feltárásokra. Ennek az összegnek egy részét fordítjuk a kunszigeti víz alatti lelőhely feltérképezésére ” – közölte Tóth J. Attila, aki egyben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) főosztályvezetője.

Az évezredes rakpart víz alá került részleteiről a feltárást követően felméréseket készítenek, egyúttal a korabeli falazási technikát is tanulmányozzák. „A kikötőfalak a vízben maradnak, szerkezetüket nem bontjuk meg, nehogy esetleg megzavarja a vízjárást, vagy veszélyeztesse a jelenlegi partfal stabilitását” – hangsúlyozta a szakember.

A vízben rejtőző kikötőről annyit máris tudni lehet, hogy betonból és téglából, zsaluzásos technikával építették. Távoli párhuzamokat ismer a régész szakma a római kori kikötőépítésre, egyebek között a Földközi-tenger partján, Izraelben, továbbá a Temze partján, Londonnál.

Tóth J. Attila elmondta, hogy tavaly a budapesti Hajógyári öbölben tártak fel egy, az időszámítás után, a 2. században emelt római kikötőt, amelyet a kunszigetitől eltérő technikával, kő és cölöp felhasználásával emelték.

A kunszigeti rakpart a szakember feltételezése szerint több tíz méter hosszan húzódhat a Mosoni-Duna alatt. A kikötő egy korabeli erődhöz tartozott, amelynek az egykori létéről betoncsonk árulkodik ma is a folyóparton.

A tervek szerint szeptember 5-ig tartó kutatómunka eredményeit dokumentálják, a lelőhelyet térképen rögzítik, majd adatbázisba helyezik, védelmük így bizonyos mértékig biztosított.