A hírhedt kínai vörösgárdisták nagygyűlése

Az 1966-76 között zajló kínai kulturális mozgalmat Mao Ce-tung indította el azért, hogy a kommunista párton belüli riválisaival szemben megóvja hatalmát és egész életművét.

Mao 1965 végén több hónapra Sanghajba vonult vissza, hogy előkészítse forradalmát. Célja a pártban és a hadseregben lévő ellenfelei elszigetelése, eltávolítása volt. A Politikai Bizottság 1966. május 16-i ülésén határozott a kulturális forradalmi csoport létrehozásáról. Hivatalosan ekkor vette kezdetét a forradalom, teljes nevén a nagy proletár kulturális forradalom, amelyre 1966 augusztusában a Kínai Kommunista Párt 11. ülése is áldását adta.

1966. augusztus 18-án a kínai kulturális forradalom élcsapata, a vörösgárdisták a kommunista rendszer védelmében nagygyűlést rendeztek a Mennyei Békesség terén, ahol Mao is tiszteletét tette, ezzel tüzelve az ifjúságot. A vörösgárdisták a Mao-rendszer hű hívei voltak. Keményen leszámoltak a „kapitalista” hajlamúakkal, legfőképp kihallgatással, kínzással, veréssel és lelki zsarolással.

Csou En-laj, a kommunista vezetés egyik központi alakja ugyan óvatosan, de felemelte hangját a vörösgárdisták „tisztogatási” eszközei ellen, Mao azonban nem foglalkozott az üggyel, hiszen az ő hatalmát szolgálták.

Rövid időn belül azonban a vörösgárdisták kezdtek kicsúszni a politikai vezetés keze alól, mivel nagy mértékben radikalizálódtak. A vége az lett, hogy a népfelszabadítási hadsereg bevetésével véres harcokban 1969 áprilisában a vörösgárdistákat leverték, a legtöbbjüket Kína távoli átnevelő táboraiba száműzték.

A kulturális forradalom, melynek áldozatai számát a mai napig nem ismerjük, végérvényesen csak Mao halála után fejeződött be. Napjainkban a kínai kommunista párt a Mao Cetung-i forradalmat súlyos hibaként értékeli.