A Szent Bertalan-éjszakai mészárlás

Anarchizmus dúlt a 16. századi Franciaországban. A bizonytalan politikai helyzetben ráadásul a reformáció is egyre inkább elterjedt az országban, sőt magas rangú franciák is támogatták az új tanokat. A francia protestánsok osztályrésze azonban az állandó üldözés volt, ezért a 16. század második felében nyolc hugenotta háború is indult a katolikusok ellen.

A francia katolikusok és a reformátusok közötti vallási háború mélypontja Szent Bertalan éjszakája volt. Két befolyásos család – név szerint a Bourbon és a Guise – küzdött a hatalomért. A két család vallása különbözött, így a hatalmi harcok vallási színezetet is kaptak. Kitűnő lehetőségnek tűnt a két család kibékítése és összekovácsolása egy esküvő által.

1572 augusztusában rengetegen gyülekeztek Párizsban, hiszen nagy esemény készülődött. A protestáns Bourbon Henrik és a katolikus Valois Margit házassága az egész országot lázban tartotta, és senki nem gondolta, hogy nem az esküvő lesz a legfőbb esemény, hanem az azt követő augusztus 23-i hugenotta-mészárlás.

A mennyasszony anyja, Medici Katalin, aki a francia hatalom tényleges birtokosa volt, fia, IX. Károly beleegyezésével Coligny királyi tanácsadó és a francia reformátusok lemészárlása mellett döntött, gondolván, hogy ez segíti a királyi hatalom konszolidálását. 432 évvel ezelőtt augusztus 23-án Párizsban több ezer hugenottát gyilkoltak meg, Franciaország szerte pedig mégtöbb áldozata volt a katolikusok vérengzésének.

A vérnászt követően 21 évvel maga Bourbon Henrik is katolizált a királyi hatalom érdekében. Úgy vélte, „Párizs megér egy misét”, és hatalomra kerülése után néhány évvel véget vetett a francia vallásháborúnak, majd pedig a hugenották számára vallásszabadságot hirdetett a nantes-i ediktumban.