Szenzációs arany maszkra bukkantak Bulgáriában

A Balkán északi és keleti részét az időszámításunk előtti ötödik századtól trákok is lakták, akik híresek voltak aranyművességükről.

Az ő kezük munkáját viseli a világ eddigi legrégibb feltárt aranykincse is, amelyet 1972-ben Bulgária északkeleti részén, Várna közelében találtak meg.

A mostani leletet a fővárostól, Szófiától 200 kilométerre keletre, Sipka faluban találták. A színtiszta arany maszk 690 gramm nyom. Ez az eddigi legkorábbi színtiszta arany maszk, a korábbi leleteket csupán aranyréteggel vonták be.

A páratlan maszk jelentőségében felülmúlhatja a Homérosz Iliászából ismert Agamemnón görög király maszkját is, amely az ókori görög kultúra egyik legszebb tárgyi emléke. Agamemnón maszkja csupán 60 gramm és nem színtiszta arany, csak aranyréteggel vonták be.

A régészek szerint a mostani maszk az időszámításunk előtti ötödik századból származik, feltehetőleg egy uralkodó haláli maszkja. Tisztán látszik rajta az orr, a szem, a szakáll és a bajusz formája. A maszk mellett egy evezőst ábrázoló gyűrűt, és számos bronz és ezüst edényt találtak.

A sírt hat, egyenként két tonnás kőlappal fedték be. A feltételezések szerint a sír III. Seutus királyé lehetett, az uralkodó maradványaira azonban eddig még nem bukkantak rá.

Bulgáriában több ezer feltáratlan trák emlékhely van. Sipka környékén is számos sírdomb magasodik, ezzel is magyarázható, hogy a környéket a királyok bolgár völgyének nevezik, az egyiptomi királyok völgye után, ahova az ókori birodalom fáraóinak többségét temették.

A trákok a mai Bulgária, Görögország, Románia, Törökország területén, a görög és a római civilizáció peremén éltek. Gyakran keveredtek a náluk fejlettebb civilizációkkal, és az időszámításunk utáni 45-re teljesen asszimilálódtak.