Szolidaritási menet indul Verespatak megmentéséért

Román ortodox főpapi áldással indult 137 kilométeres szolidaritási menetelésére az a mintegy ötven fiatal, akik különböző környezetvédő és más civil szervezetek képviselőiként tiltakoznak Verspatak elpusztítása ellen.

A résztvevők szembeszegülnek azzal a tervvel, hogy az erdélyi Érchegység szívében található lelőhelyen a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai-román cég ciántechnológiás megoldásra épülő felszíni aranykitermeléssel feldúlja és megmérgezze Verespatak természeti környezetét, elpusztítsa a vidék régészeti, ipartörténeti és egyházi emlékeit.

„Mondjátok el mindenkinek, hogy a román nép két alapvető intézménye, az ortodox egyház és a román akadémia síkraszállt az Érchegység megmérgezése és megcsonkítása ellen” – mondta Bartolomeu kolozsvári ortodox érsek, aki áldását adta a fiatalok szolidaritási akciójára.

Az ifjúsági menet szervezője szerint az akció résztvevői a tervezett verespataki aranykitermelés környezeti veszélyeire kívánják figyelmeztetni a közvéleményt. A megmozdulás alkalmat kínál minden román számára, hogy hallassa szavát az ügyben, gyalogszerrel keresse fel a legendás hegyvidék lakosait, a mócokat, s kifejezze szolidaritását velük – mondta.

Az augusztus 28-ig tartó szolidaritási menet egy átfogóbb ifjúsági projekt részeként hazai és külföldi művészek tiltakozó hangversenyével zárul. Az iflúsági megmozdulást megelőzően vasárnap az RMGC „bányásznapi népünnepélyt” rendezett Verespatakon. A rendezvényen megjelent az érintett megye, Hunyad kormánymegbízottja (prefektusa) is.

Romániában évek óta kiélezett társadalmi vita folyik a román sajtó szerint kétes értékű külföldi és hazai üzletemberek környezetpusztító verespataki terve ellen. A hatóságok mindeddig nem kapták meg a „nagyszabásúnak” beharangozott és előkészület alatt álló projekt környezetvédelmi hatástanulmányát, illetőleg engedélyeztetési kérelmét. Sajtóvélemények szerint – a vállalkozók és az illetékes hatóságok állítólag titkos megállapodása értelmében – erre az idei választási évben nem is kerül sor, hogy a kormánynak ne kelljen hazai és nemzetközi megítélését érintő „kényes” döntést hoznia.