Natália, Valéria, Filótea2021. december 09., csütörtök
Kultúra

Ázsia: vízhiány, éhínség, vízháború?

National Geographic Magyarország

Pesszimista forgatókönyvek szerint Kína, India, Pakisztán, valamint Délkelet-Ázsia egyes részei 5-10 éven belül teljesen elsivatagosodhatnak, és olajháború helyett „vízháború” törhet ki a térségben. A térség kisbirtokosai oly mértékben kiszipolyozzák a talaj vízkészletét, hogy az ültetvények öntözéséhez hamarosan már nem áll rendelkezésükre a szükséges vízmennyiség.

Az utóbbi időben sokat hallhattunk már a megugró kínai autópiac és a növekvő olajárak kapcsolatáról, azzal viszont kevesebbet foglalkozik a média, hogy Kína és India, valamint Ázsia egyes részein a rablógazdálkodásnak köszönhetően nemsokára teljesen kimerülnek a talajban található vízkészletek.

Egy múlt héten tartott stockholmi konferencián Tushaar Shah, a Nemzetközi Vízgazdálkodási Intézet indiai kirendeltségének vezetője sokak számára elég rémisztő előadásában egyenesen azt állította, hogy ha nem történik komolyabb változás az ázsiai vízkészletek felhasználása terén, akkor 5-10 éven belül nem lesz mivel öntözni Ázsia egyes részein a termőföldeket – írja a New Scientist.

Ma már mindenki öntöz

Márpedig az öntözés Kína északi részein, Pakisztánban és Vietnámban, de India egyes tartományaiban is elengedhetetlen része a földművelésnek.

India Gujarat tartományában például egy generációval ezelőtt még ökrök segítségével bőrből készült vödrökben hozták felszínre a közvetlen a felszín alatt található vizet. Ma már kb. 300 méteres mélységből húzzák fel elektromos szivattyúk a földművesek által kialakított kis csatornarendszerekbe a vizet.

Egyes becslések szerint évente kb. 6 méterrel süllyed a talajban található vízréteg legfelső szintje, ami elképesztő csökkenést jelent. Tushaar Shah ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy tulajdonképpen semmi meglepő nincs a dologban: ma már csak Indiában több mint 21 millió fúrt kút szívja a vizet a föld alól.

Kutak állami támogatással, de állami kontroll nélkül

Ezek többségét mindenféle állami kontroll és felügyelet nélkül olyan kisgazdálkodók fúratták, akiknek elege lett az állam által tervezett és csak részben megvalósított öntözőrendszerek legjellemzőbb tulajdonságából, nevezetesen abból, hogy pontosan akkor nem volt víz az öntözőrendszerben, amikor szükség lett volna rá.

Az olajipari technológiát alkalmazó vízszivattyúk így egyre elterjedtebbé váltak az indiai kisgazdálkodók körében, fúrási engedélyért pedig szinte senki nem folyamodott, mivel úgy gondolták, hogy ami a saját birtokuk alatt megtalálható, az gyakorlatilag az övék.

Ráadásul a modern technológiák elterjedését megcélzó hosszú távú programok révén, komoly támogatást kapnak a gazdák nemcsak az alig 600 dollárba kerülő szivattyúk megvásárlásához, hanem elektromos számláik kifizetéséhez, ami csak még inkább ösztönzi a gazdákat arra, hogy kútjaikat éjjel-nappal járatva jó terméshez jussanak.

Egyes számítások szerint az indiai gazdálkodók eddig összesen több mint 12 milliárd dollárnak megfelelő összeget fektettek be kútfúrásba és elektromos szivattyúk vásárlásába, miközben már Indiában is egyre gyakoribbak a komoly áramkimaradások.

India ugyan ezzel az állandó éhínség rémétől megszabadult, de sokak szerint csak időlegesen. Egészen pontosan addig, míg teljesen ki nem merülnek a talajban található vízkészletek. A gazdagabbak persze ez esetben is jól járnak: még mélyebbre fúratják kútjaikat, amiért cserébe még drágábban adják a gabonát és cukornádat, míg a szegényebbek felszínközeli kútjai lassan, de biztosan teljesen kiszáradnak.

Elsivatagosodás: nem ígéret – bizonyíték

Shah tanulmánya szerint egyébként minden évben hozzávetőlegesen további egymillió kutat furatnak az indiai gazdák, noha az eddigiek is legalább 200 köbkilométernyi (!) vizet hoztak a felszínre, legfőképpen öntözés céljából.

Kína északi tartományában évente 30 köbkilométerrel több vizet szivattyúznak ki, mint ami természetes úton visszakerül a talajba, miközben a kínai gabonatermelés 40 százalékát csakis öntözéses formában tudják biztosítani.

Kínai illetékesek egyébként szintén figyelmeztettek: ha a tendencia folytatódik, akkor az ázsiai nagyhatalom nemsokára gabonaimportra fog szorulni, mivel az apadó vízkészletek miatt nem lesz képes annyi gabonát termelni, ami a lakosság amúgy sem túl nagy igényeit kielégítheti.

Vietnámban az utóbbi egy évtizedben megnégyszereződött a talajba fúrt kutak száma, ezzel elérte az egymilliót, de Pakisztánban is egyre mélyebbre kell jutni ahhoz, hogy az ország éléskamrájának tekintett Punjab tartomány földművelői vízhez jussanak.

Kiszáradt kutak, kiszáradt földek, öngyilkos gazdák és éhínség

Hogy mindez nem csak paranoiás tudósok agyszüleménye, arra már bizonyíték is van: India egyik déli államában, Tamil Nadu-ban ma már csak kb. feleannyi területet tudnak öntözni a pár évtizede fúrt kutak, mint tíz évvel ezelőtt.

A források elapadtak, az emberek nem tudják megművelni földjeiket, sokan pedig a kilátástalanság elől az öngyilkosságba menekültek. Ezeken a vidékeken statisztikailag kimutathatóan megugrott az öngyilkosok száma. A földek kiszáradása hosszú távon pedig nem jelenthet mást csakis egyet: éhínséget indiaiak millióinak.

A megoldás: duzzasztás, tisztított szennyvíz és kormányzati programok

Hogy mi lehet a helyzet megoldása? Hindu papok arra ösztönzik a hívőket, hogy elsősorban a monszunesőket próbálják meg felfogni azzal, hogy kisebb tavakat ásnak. Ez monszun idején megtelik, majd visszaszivárog a talajba és így pótolja az elapadó készleteket.

Mások a folyókra tervezett duzzasztógátakban látják a megoldást, míg az előző indiai kormány 200 milliárd dolláros programot tervezett a vízkészletek csökkenésének megakadályozására.

A stockholmi konferencián egy másik előadás során felmerült még egy megoldási lehetőség, amelynek jelenlegi változata persze ugyancsak komoly fejtörést okoz. Chris Scott, a Nemzetközi Vízgazdálkodási Intézet sri lanka-i részlegének vezetője arról számolt be, hogy ma a világ öntözési rendszereinek legalább egy tizedében teljességgel tisztítatlan szennyvíz hömpölyög.

A világ legnagyobb városai mellett igen gyakran öntöznek kis- és nagygazdálkodók szűretlen szennyvízzel, ami komoly egészségügyi problémákat vethet fel. Chris Scott szerint ennek a problémának a megoldása nem az lenne, hogy az amúgy is szegényes vízkészletekből kellene továbbiakat felhasználni, hanem a szennyvizet, megfelelő minőségi tisztítása után, újrahasznosítani. Hogy ennek megvalósítása mennyire reális, az azonban sokak szerint kétséges.

Hozzászólások

Újabb római érméket találtak Lengyelországban

Újabb római érméket találtak Lengyelországban

Egyre bővül az a kincs, amelynek első darabjait 2016-ban találták meg.

Hatalmas őskori tömegsírt találtak

Hatalmas őskori tömegsírt találtak

A francia szakértők a középső kőkor és az újkőkor idejéből származó maradványokat fedeztek fel.

Robot segítheti Pompeji rekonstrukcióját

Robot segítheti Pompeji rekonstrukcióját

Az ókori város egyes építészeti és művészeti alkotásainak helyreállításához modern technológia készül.

Több ezer éves sírokat találtak egy azeri aranybányában

Több ezer éves sírokat találtak egy azeri aranybányában

A maradványok a bronz- és a vaskor fordulójára datálhatóak.

Egy régi civilizáció nyomait fedezték fel Peruban

Egy régi civilizáció nyomait fedezték fel Peruban

A Csimu Királyság az inkák hódításáig a térség nagyhatalma volt.

National Geographic 2021. decemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

11 460 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket