Lenin ellen merényletet követnek el

1918. augusztus 30-án egy fegyvergyárban tartott munkásgyűlés után Lenin beszállt autójába, és amikor indulni készült három lövés dörrent el. A három golyóból kettő eltalálta, és bal vállán valamint lapockáján súlyosan megsérült.

A merényletet egy 30 év körüli ukrán származású nő, Fanni Kaplan vállalta magára. Neve nem volt ismeretlen a hatóságok előtt, hiszen évekkel korábban Kaplan gyilkosságot kísérelt meg egy magas beosztású személy ellen. A sikertelen akciót követően életfogytiglan tartó munkatáborra ítélték, ahonnan 1917-ben közkegyelemmel szabadult.

Kaplan a Lenin elleni merénylet napjának estéjén a hatóságoknak bevallotta, hogy ő adta le a lövéseket a vezérre, mert a forradalom elárulóját látta benne. Azonban Kaplan vallomása körül sok ellenmondás is akadt. Érthetetlen volt, hogy a korábban szinte teljes vaksággal küzdő Kaplan, aki később csak részlegesen nyerte vissza látását, hogy tudott ilyen pontos lövéseket leadni. Ráadásul nem igazán tudta megmondani, hogy hány golyót lőtt ki. Évekkel később pedig az orvosi és nyomozati aktákból kiderült, hogy a Kaplannál található fegyver golyói nem egyeztek meg a Lenin vállából kiszedettekkel.

A valódi tettes utáni nyomozás így aztán tovább folyt, s még a merénylet napján eljutottak a CSEKA egyik vezetőjéhez, Protopopovhoz, akit azon a napon ki is végeztek.

Mivel Kaplan továbbra is kitartott vallomása mellett – nem tudva Protopopov esetéről – halálra ítélték, amit 1918. szeptember 4-én egy garázsban végre is hajtottak. Földi maradványait pedig – a “hagyományoknak” megfelelően – nyomtalanul eltűntették.