Új doppingeljárás a láthatáron

Az ausztrál tudósok reményei szerint a kiválóan teljesítő sportolók génállományának elemzése segíthet abban, hogy rátaláljanak azokra a fehérjéket kódoló szekvenciákra, amelyek felelősek lehetnek a kiemelkedő sportteljesítmények eléréséért. Így a jövőben akár egy egyszerű nyálkahártya-kaparékból nyert minta alapján megjósolható lenne, hogy melyik gyermek melyik sportágban lehet sikeres génjei alapján. Ennek ismeretében már a kezdetektől jól meghatározott irányban történhetne a kisded sportnevelése.

A populációhoz mérten jelentős számú olimpiai éremmel rendelkező Ausztrália (20 millió lakosú országot az athéni éremtáblán csak az USA és Kína előzi meg) sporteredményeinek fokozására komoly állami támogatásokkal szponzorálja a genetikai térképezést kutató intézeteket. Az Ausztrál Sport Intézet és az sydney-i Alfréd Herceg Molekuláris és Klinikai Génkutató Intézet kutatói már azonosítottak is kettő, a szív és az izomzat állapotát, terhelhetőségét minősítő gént, amelyek vizsgálatának szűrővizsgálat jellegű bevezetése a jövőben a kormány sport-innovációs elképzelései között szerepelhet. A géntérképek segítségével nemcsak az utánpótlás tesztelését, hanem a jelenlegi sportolók edzésprogramjának felülvizsgálatát is elvégeznék.

A génterápia árnyoldalai

Persze naivitás lenne azt hinni, hogy a génterápia fejlődésével a tudomány képes lenne megállni a genetikai térképalkotás fázisánál. A jövő doppingszerei a genetikai alapú teljesítményfokozók. Ráadásul ezek sem vérből, sem vizeletből nem mutathatók ki, ellentétben az Athénban sok botrányt kavart doppingszerekkel. Bárki teste olyanná válhatna, mint egy izomépítőé – csupán pénz kérdése.

Korábbi kísérletek egerekkel már káprázatos eredményeket értek el: az állatokba juttatott miosztatin-blokkoló segítségével az egerek 15-30 százalékos izomtömeg-növekedést mutattak. Ráadásul a középkorú egerekben elért izomnövekmény nem csökkent a korral.

Más génterápiás kísérletek során majmokban mintegy tíz nap alatt a vörösvértest-számot képesek voltak megkétszerezni. Minél nagyobb a vörösvértest-szám, oxigénhiányos állapotban annál több oxigént képes a vér sejtekhez szállítani, így egy futó elvben például gyorsabb és erősebb lehet társainál. Eeero Mantyranta háromszoros finn sífutó-olimpikon és családtagjai például olyan genetikai mutációval rendelkeztek, amely miatt vérük kiemelkedően sok vörösvértestet tartalmazott.

A New England Journal of Medicine című orvosi szaklap olyan, miosztatin-deficiens gyermek születéséről is tud, aki négyéves korában már egy kézzel háromkilós súlyzókat volt képes felemelni.

Unokáink okos, erős és gyors hada

A génterápia a huszonegyedik század orvostudományának robbanásszerű fejlődését eredményezheti: gyógyíthatóvá válnak olyan betegségek, amelyekből a felépülés eddig elképzelhetetlen, vagy nagyon ritka volt. Emberek százezreinek életét könnyíthetik meg, menthetik meg a génterápia vívmányai.

Azonban csak megfelelő szabályozás, etikai kódrendszer és az ezeket érvényesíteni képes szervezetek biztosíthatják a jó cél érdekében történő alkalmazásukat. Nem lenne-e még nagyobb szakadék a fejlett és a fejletlen világ között, ha előbbi polgárai könnyűszerrel megtudnák fizetni erejüket, gyorsaságukat, vagy bármit, amit a génterápiás piac kínál?

Könnyen elképzelhető, hogy a tökéletes katona, a tökéletes sportoló, a genetikailag legmegfelelőbb tanár és társaik szép, új világában ébred majd fel unokáink népes, izmos és kiemelkedően okos hada.

Kapcsolódó cikkünk: