Világszerte legalább 120 millió gyerek nem jár iskolába

A Le Soir címû belga lap szerdai összeállítása szerint ez a szám ráadásul valószínûleg elkendõzi a még rosszabb helyzetet, hiszen a kormányok hivatalos adatain alapul. Ezek pedig sok esetben megkérdõjelezhetõek. Például Banglades az 1997-2000 közötti idõszakra vonatkozóan azzal büszkélkedett, hogy az országban az adott korosztályhoz tartozó lányok 90 százalékát beiskolázták az általános iskola alsó tagozatába: ám ez az adat a belga lap szerint igencsak valószínûtlen, ismerve, hogy milyen “fontosságot” tulajdonítanak ebben a szegény, muzulmán országban a nõknek. Ugyancsak kritikus a helyzet Törökországban: itt legalább 600 ezer lányt nem iskoláznak be szüleik.

Mindenesetre bizonyos, hogy a 121 millió, iskolába el nem jutó gyerekbõl majdnem 70 millió lány – s az is közismert, hogy az analfabéták kétharmada világszerte a nõk közül kerül ki. Az ENSZ ugyan az emberiség elõtt álló feladatokat meghatározó, 2000-ben hozott úgynevezett Millenniumi Nyilatkozatban célul tûzte ki, hogy 2005-re világszerte egyenlõ arányban járjanak iskolába a lányok és a fiúk – de ma már látszik, hogy ez nem fog megvalósulni.

A sok fejlõdõ országban tetten érhetõ, gyengébb beiskolázási aránynak számos oka lehet: a túl magas iskoláztatási költségek, vagy az, hogy túl messze van az iskola. Sokszor alacsony az oktatás színvonala, s emiatt a szülõk azt mondják, nincs értelme, hogy gyerekük ezzel vesztegesse idejét. Sok esetben a hagyományok vagy éppen a vallási hiedelmek azt írják elõ, hogy a lányok fiatalon – nem ritkán 14 éves koruk elõtt – férjhez menjenek.

A Le Soir szerint azonban akadnak sikertörténetek is. Ilyen Afganisztán, ahol a lányokat az iskolákból kizáró, fanatikus tálib rendszer megdöntése után, már az elsõ évben 3 millió gyerek vett részt az oktatásban (ez az iskolaköteles korosztálynak több mint fele), a most kezdõdõ tanévre már 5, 5 millió gyereket írattak be. Ilyen magas még soha nem volt a beiskolázottak száma a nyugat-ázsiai ország történelmében.