Cári temetésre készül Üröm

Ott jártunkkor az utolsó simításokat végezték a munkások a felújított ürömi sírkápolnában, ahova csaknem 25 év után tér vissza Alexandra Pavlovna cári nagyhercegnő teteme.

Újratemetésről van tehát szó, mivel a nagyhercegnő 1801-ben bekövetkezett halála óta Ürömön, kedvelt kirándulóhelyén nyugodott. A II. világború után azonban „örök nyugalmát” időről-időre hullarablók zavarták, akik 1981-ben még a cárevna tetemét is meggyalázták, így biztonsági okokból a tetemet ekkor átszállították a budai várba.

Beleszeretett Ürömbe

De ki is volt e tragikusan fiatalon elhunyt hölgy? Alexandra Pavlovna II. (Nagy) Katalin unokája és I. Pál orosz cár leánya volt. Apja tizenhét éves leányát 1799. október 20-án dinasztikus érdekekből a Habsburg József Antal nádorhoz adta feleségül. (Bővebben I. Pálról, a gyengeelméjű cárról >> )

Az elbeszélések szerint dinasztikus házasságnak indult, de szerelmi történetté kerekedett frigyük. A főhercegi pár 1800. január elején érkezett Bécsbe, ahonnan a következő hónap elején Budára költözött. A nádori udvarban egymást követték az Alexandra kedvéért és által rendezett lovasjátékok, hangversenyek, bálok, vadászatok és a Buda környéki sétakocsikázások. Egy ilyen séta alkalmával ismerte és szerette meg Ürömöt, amelyet József nádor meg is vásárolt számára, és ahová nyaralókastélyt terveztek. (Bővebben József nádorról és pest-budai tevékenységéről >> )

A vidám természetű nádornét új hazájában a köznép „magyar királynéként” emlegette, ugyanis magyar ruhában járt, valamint megismerkedett a magyar hagyományokkal, ápolta azokat. 1801. március 8-án a főhercegnő leánygyermeknek adott életet, de a csecsemő még aznap meghalt. A fiatal anya egy héttel később szintén elhunyt.

Pavlovna nyughelyei

Pavlovna kezdetben a budai Nádorkertben (a mai Budafoki út, Herceghalom utca, Duna és a vasúti töltés között terült el), később a Vízivárosban, a kapucinusok budai templomában nyugodott. 1802 tavaszán indult meg a copf-klasszicista stílusú ürömi sírkápolna építése, amely mellett paplakot és kántori lakást is építettek. A legenda szerint a sírkert földje orosz föld, Szentpétervárról hozatták. Alexandra holttestét 1803-ban ünnepélyes keretek között vitték át Ürömre.

Ezután jött létre az Orosz Egyházi Misszió, amelynek feladata az elhunyt császári személy emlékének imádságos ápolása, és az ortodoxiának méltó képviselete volt az idegen konfessziójú környezetben. 1883-ban III. Sándor cár egy faragott ikonosztázt adományozott a templomnak, amely a mai napig szinte érintetlen állapotban látható. A kápolnát rendszeresen felkeresték a Magyarországon átutazó orosz diplomaták, arisztokraták. Egészen 1944-ig lelkész szolgált a templomban. A kápolna mellett van hazánk egyetlen orosz ortodox temetője, ahol az itt szolgáló papokat és kántorokat temették el.

A pusztulás

Az ürömi sírkápolna átvészelte a két világháborút, igaz a második háború utolsó hónapjaiban értékeket vittek el belőle, felfeszítették a vörösréz koporsóba zárt tölgyfa koporsót is, de a tetemhez nem nyúltak.

A II. világháború után az ürömi sírkápolna őrizetlenül állt, ablakai hiányoztak. Miután a kápolnát többször kirabolták, 1981 április 26-án hajnalban a mumifikált tetemet is meggyalázták, két alkarját letörték és elvitték. Alexandra Pavlovna ekkor került a nádori kriptába József nádor, valamint két későbbi felesége és családtagjai közé.

A cárevna halálának 200. évfordulóján merült fel, hogy a kápolnát fel kellene újítani, és a nagyhercegnőt visszahelyezni. Ott jártunkkor már az utolsó simításokat végezték a gyönyörűen helyreállított templomon és az azt körülölelő kerten. A koporsó és a cárevna teteme szeptember 4-én kerül vissza a kriptába, a gyászszertartásra pedig szeptember 11-én kerül sor, amelyre az orosz és a szomszédos államok ortodox egyházi vezetőin kívül többek között Putyin elnök feleségét is meghívták.