Átlagosan tíz évvel rövidebb a romák élete

A szegénység és a rossz életkörülmények miatt a romák várható élettartama 10 évvel kevesebb, mint a magyarországi átlag, és bizonyos betegségek is gyakrabban fordulnak elő a romák körében – derül ki egy közelmúltban befejeződött felmérésből.
A roma származású, egyetemet végzett kérdezőbiztosok 1.200 háztartás tagjait keresték meg személyesen. A kutatás a romák gazdasági helyzetére és egészségi állapotára vonatkozó kérdések mellett foglalkozik még a cigányság iskolázottságával, valamint a foglalkoztatással, a gyermekvállalással és azzal, hogy miként jutnak hozzá a romák a pénzbeli szociális juttatásokhoz.
A teljes lakosságban az 50-54 év közöttiek aránya 7, 3 százalék, ez a roma népesség esetében mindössze 2, 8 százalék. A roma népesség kétharmada szenved valamilyen betegségben. Az asztma 6, 6-szor, a gyomorfekély 5, 7-szer, a tbc 12, 9-szer, a vashiányos vérszegénység 14, 7-szer gyakrabban fordul elő a roma, mint a nem roma lakosság körében. A megbetegedések magasabb aránya összefüggésbe hozható a szegénységi tényezőkkel, így például a rossz életkörülményekkel, egészségtelen lakókörnyezettel, a hiányos táplálkozással. Ugyanakkor a táplálkozás eltérő jellege miatt alacsonyabb a cukorbetegek száma, és a magas vérnyomásos megbetegedések száma sem magasabb a romák, mint a nem romák körében.
A romák nehezebben jutnak hozzá az egészségügyi ellátásokhoz, a 600 ezres közösség ötöde él olyan apró településen, ahol nincs háziorvosi szolgálat, így a szomszédos faluba kell utazniuk, ha kezelésre szorulnak. További problémát jelent sok szegényebb család számára, hogy ha el is jutnak a rendelőbe, a felírt gyógyszereket már nem tudják megvásárolni. Az előítéletességre vezethető vissza, hogy az ügyeletes orvos sok esetben nem megy házhoz, hanem bekéreti a beteget a rendelésre. A szakrendelőkben a megkérdezett romák negyede, a háziorvosi rendelőkben 44 százalékuk érzékel előítéletességet.
Az átlagos nézetekkel ellentétben a romák rendszeresen járnak szűrővizsgálatra, így például a megkérdezettek mintegy 80 százaléka volt az elmúlt három évben tüdőszűrésen. Ugyanakkor különösen a tüdő- és a nőgyógyászati szűrések kapcsán számoltak be arról többen, hogy visszatartó erőt jelent a velük szemben tapasztalt előítéletesség abban, hogy a vizsgálaton megjelenjenek.
A felmérés szerint a roma családok átlagosan 3, 5 gyermeket vállalnak, két gyermekkel többet, mint a magyarországi átlag.