Szép szál legények voltak a kora középkor férfijai

A középkor korai szakaszában a férfiak átlagmagassága 1, 73 méter volt, csaknem akkora mint most, és néhány centiméterrel több, mint a 17-18. században élt leszármazottjaik esetében – írja a Social Science History című társadalomtudományi szaklap.

Richard Steckel, az amerikai Ohio Állami Egyetem professzora több ezer, a 9-19. századból származó, észak-európai csontváz magasságát tanulmányozta. Az adatok szerint a 12. századtól fokozatosan csökkent a férfiak testmagassága, a mélypontot, 167 centimétert, a 17.-18. század jelentette. A hat centiméter csökkenést a 20. század elejéig nem is „heverték” ki a férfiak.

A 9-12. század közötti magasságnövekedést a kutató a relatíve enyhe éghajlattal magyarázza. Az ezt megelőző és az ezután következő századok hőmérsékleténél legalább 2-3 Celsius fokkal melegebb 9-12. században a kedvezőbb éghajlat hatására a gabona és az egyéb kultúrnövények termesztési ideje 3-4 héttel meghosszabbodott. Ráadásul a gyéren lakott települések egymástól relatíve távol helyezkedtek el, így a betegségek sem terjedtek olyan gyors iramban, mint a későbbi századokban.

Az 1400-as évektől Észak-Európába beköszöntött a „kis jégkorszak”, 400-500 éven át az átlaghőmérséklet 2-3 Celsius fokkal visszaesett. A kis települések sűrűn lakott városokká duzzadtak, valamint intenzívvé vált a kereskedelem. Emiatt a járványok is gyorsabban terjedtek.

A 18-19. században azonban újra növekedni kezdett az észak-európaiak átlagmagassága. A pozitív fordulat részben az éghajlatváltozással, a mezőgazdaság fejlődésével és a termelékenység növekedésével magyarázható.