Ausztráliából érkezett az első amerikai

Egy spanyol kutatócsoport 2003 végén már közzétett egy tanulmányt, melyben a koponyák formájának összehasonlítása alapján azt fejtegetik, hogy az amerikai kontinens első emberei nem az indiánok ősei voltak, hanem Ausztráliából érkezett „tengerészek” lehettek – írja a brit Daily Telegraph.

Ezt az elméletet támasztják alá a hét végén az angliai Essex-ben megtartott tudományos konferencián elhangzottak is. A British Association for the Advancement of Science által szervezett összejövetelen egy mexikói kutatócsoport mutatta be a nagyközönségnek a legújabb ásatások alapján bizonyítottnak vélt elméletet.

Nem Szibériából, és nem is a Bering szoroson át

Silvia Gonzalez, a Liverpool-i John Moores Egyetem professzora szerint az első amerikaiak nem 12-15 ezer évvel ezelőtt érkeztek a Bering szoroson át Szibériából Alaszkába, hanem Ausztráliából, vagy Dél-Kelet-Ázsiából hajóztak szigetről szigetre, mígnem eljutottak a mai Mexikóhoz tartozó Kaliforniai-félsziget déli részéhez.

A Baja Kalifornia Sur nevű régió lehetett Gonzalez szerint az első terület a kontinensen, ahova ember betette lábát. Mindezt arra a nemrégiben megtalált leletegyüttesre alapozza, melynek kora minden valószínűség szerint jóval korábbra tehető, mint az eddigi elméletek szerinti legkorábbi amerikai csontvázaké.

Az eddig elfogadott nézet szerint Észak-Amerika két legidősebb lakója az ún. Penon nő és a Kennewick-i férfi, akik valamikor 9-10 ezer évvel ezelőtt élhettek. Az ő koponyaformájuk ugyan nem egyezik meg az indiánok koponyaformájával, ám ennek ellenére nem csak a bennszülött indiánok, hanem igen sok tudós is elfogadta azt a teóriát, miszerint a két legidősebbnek ismert ember az indiánok ősei.

Hosszú, keskeny koponya – Ausztrál forma

Csakhogy Gonzalez szerint a mai indiánokat is jellemző kerek és széles koponyaforma valamikor 9 ezer évvel ezelőtt vált meghatározóvá, eddig az időpontig a most megtalált koponyákat is jellemző, hosszúkás és vékony arcforma dominált, amelyekhez hasonlót az ausztrál bennszülötteknél találtak.

Mindebből a spanyol ajkú, Angliában kutató Gonzalez asszony arra a következtetésre jutott, hogy Amerika első lakóit minden valószínűség szerint egy 18. században kihalt, és Ausztráliából 30 ezer évvel ezelőtt elhajózott törzs tagjai között kell keresni, akik a most megtalált kb. 12-13 ezer éves koponyákhoz hasonlatosan hosszúkás és vékony arcúak voltak.

Nagyobb biztonsággal persze csak a Baja Kalifornián a 18. századig vándorló életmódot folytató, a Pericues törzsből származó emberek, valamint a most megtalált leletek maradványainak összevetése után lehet kijelenteni, hogy a valódi őslakók Ausztráliából származnak, erre azonban egyelőre még várni kell.

A DNS minták összehasonlítása némi időt vesz igénybe, mivel a koponyákat vulkanikus talajban találták meg, ráadásul a kalifornai éghajlat sem kedvez különösebben a leletek állagának, így a londoni Természettudományos Múzeum kutatója, Chris Stringer is óvatosan fogalmazott a legújabb bejelentés kapcsán: „A most megjelent tanulmány nagyon fontos abban a tekintetben, hogy még nagyobb meggyőző erővel lehet kiállni amellett az elmélet mellett, miszerint az első amerikaiak egyáltalán nem hasonlítottak a mai bennszülöttnek mondott amerikai indiánokhoz. (…) Ugyanakkor roppant nehéz megmondani, hogy pontosan honnan is származnak az amerikaiak, hiszen 10 vagy 20 ezer éve egészen máshogy néztek ki a modern európaiak, ázsiaik vagy amerikaiak ősei.”

Egy spanyol ajkú az indiánok ellen

Gonzalez azonban határozottan kiáll elmélete mellett, miszerint a Pericues törzs tagjai a polinéziai szigetvilágon keresztül, szigetről-szigetre hajózva érkeztek Kaliforniába, hogy ott aztán vadászó-gyűjtögető életmódot folytassanak.

Kőszerszámokat és fából készült lándzsát használtak az első amerikaiak, de mai ismereteink szerint halászattal is foglalkozhattak. A 18. században minden valószínűség szerint azért haltak ki, mert a misszionáriusok által rájuk kényszerített letelepedett életmódot nem bírták.

Az indiánok csak távoli ismerősei az őslakóknak

A BBC Online arról is beszámol, hogy ha a teória bebizonyosodik, az komoly kihatással lehet érzékeny politikai kérdésekre is. A bennszülött indiánok például nemrégiben arra hivatkozva követelték maguknak a Kennewick-i férfi maradványait, hogy az az ő őseik közé tartozott.

Amennyiben bebizonyosodik, hogy a hosszúkás koponyájú Kennewick-i férfi mégsem a mai indiánok őse volt, úgy a ma még bennszülöttnek tartott törzsek elvesztik egyik komoly érvüket az életmódjukat fenyegető modern amerikai társadalommal szemben.

Nemrégiben egy amerikai bíróság a fentebbi teóriára való hivatkozás nélkül is a tudósoknak ítélte oda az addig legidősebb amerikainak tartott ember földi maradványait, a Gonzalez-féle elmélet nyilvánosságra hozatala után azonban még nehezebb dolga lesz az indiánoknak elsőségük bizonyításában.