489 éve semleges ország Svájc

Miután 1515. szeptember 13-án érzékeny vereséget szenvedett Marignanonál az egységesülő svájci kantonok közös serege a franciáktól, 14-én közös nyilatkozatban fogadták meg, hogy Svájc, egészen pontosan az Eidgenossenschaft, ahogy akkor hívták, nem vesz részt többé háborúban.

A köztudatban így csaknem 500 éve őrzi semlegességét a kicsiny ország, történészek szerint azonban óvatosan kell értékelni a majd’ fél évezreddel ezelőtti eseményeket. Bár a 15. századi svájci hadviselés olyan híres (egyesek szerint kegyetlensége miatt hírhedt) volt, hogy még Machiavelli is az Eidgenossenschaft kantonjaitól várta az ókori Római Birodalom nagyságának feltámasztását, a 16. század elejére a haditechnika megváltozásának köszönhetően egyre kevésbé volt hatékony a híres svájci gyalogság.

Így sok történész inkább józan megfontolást sejt a katonai passzivitás mögött, semmint szép elveket. Másrészt az Eidgenosseschaft valóban igen ritkán keveredett konfliktusba szomszédaival, ám a hivatalos formán kívül igen sok svájci katona állt külföldiek szolgálatába. Zsoldoskatonák lévén persze nem válogattak, ahhoz álltak be, akik éppen többet fizetett nekik.

Mindezek ellenére a svájciak identitását olyan erősen meghatározza az az elképzelésük, hogy semmilyen szövetségbe, csoportosulásba nem lépnek be, hogy a 20. század viharait gyakorlatilag sikerült valóban semlegesen átvészelniük. Világháborúk és hidegháborúk sem ingatták meg a svájciakat abban, hogy letérjenek a fegyveres semlegesség útjáról.

1992-ben még az ENSZ-be való belépést is elutasították egy népszavazás alakalmával, s csak 2 évvel ezelőtt döntöttek mégis úgy, hogy csatlakoznak a nemzetközi szervezethez. Az Európai Uniós csatlakozás azonban annak ellenére is tabu téma, hogy egyre többen érvelnek a csatlakozás szükségessége mellett.