489 éve semleges ország Svájc
Kezdetben inkább a harcmodor megváltozásának köszönhették a svájciak, a későbbiek folyamán azonban már olyan szilárd mítosszá formálódott az azóta is híres helvét semlegesség, hogy az Európai Unió tengerében, kicsi szigetként, továbbra is őrzi identitását és semlegességét az alig nyolcmilliós ország. 1515. szeptember 14-én mondták ki először az egyesült svájci kantonok, hogy nem avatkoznak be többé háborúba – legyen bárki is a harcoló fél.
Miután 1515. szeptember 13-án érzékeny vereséget szenvedett Marignanonál az egységesülő svájci kantonok közös serege a franciáktól, 14-én közös nyilatkozatban fogadták meg, hogy Svájc, egészen pontosan az Eidgenossenschaft, ahogy akkor hívták, nem vesz részt többé háborúban.
A köztudatban így csaknem 500 éve őrzi semlegességét a kicsiny ország, történészek szerint azonban óvatosan kell értékelni a majd’ fél évezreddel ezelőtti eseményeket. Bár a 15. századi svájci hadviselés olyan híres (egyesek szerint kegyetlensége miatt hírhedt) volt, hogy még Machiavelli is az Eidgenossenschaft kantonjaitól várta az ókori Római Birodalom nagyságának feltámasztását, a 16. század elejére a haditechnika megváltozásának köszönhetően egyre kevésbé volt hatékony a híres svájci gyalogság.
Így sok történész inkább józan megfontolást sejt a katonai passzivitás mögött, semmint szép elveket. Másrészt az Eidgenosseschaft valóban igen ritkán keveredett konfliktusba szomszédaival, ám a hivatalos formán kívül igen sok svájci katona állt külföldiek szolgálatába. Zsoldoskatonák lévén persze nem válogattak, ahhoz álltak be, akik éppen többet fizetett nekik.
Mindezek ellenére a svájciak identitását olyan erősen meghatározza az az elképzelésük, hogy semmilyen szövetségbe, csoportosulásba nem lépnek be, hogy a 20. század viharait gyakorlatilag sikerült valóban semlegesen átvészelniük. Világháborúk és hidegháborúk sem ingatták meg a svájciakat abban, hogy letérjenek a fegyveres semlegesség útjáról.
1992-ben még az ENSZ-be való belépést is elutasították egy népszavazás alakalmával, s csak 2 évvel ezelőtt döntöttek mégis úgy, hogy csatlakoznak a nemzetközi szervezethez. Az Európai Uniós csatlakozás azonban annak ellenére is tabu téma, hogy egyre többen érvelnek a csatlakozás szükségessége mellett.
Szfinxszerű szobrokat találtak Egyiptomban
A szobrok Tutanhamon nagyapját, III. Amenhotepet ábrázolják.
Virtuálisan járhatunk körbe egy világháborús roncsot
A japán tengeralattjáró védett, a való életben ezért csak kevesen látogathatják.
Nem a Duna jegén történt a királyválasztás
1458. január 24-én választották a magyarok királyává Hunyadi János ifjabb fiát.
Római amfiteátrumra bukkantak Svájcban
Augusta Rauricában története csúcsán 20 ezer ember élhetett.
A dinoszauruszoktól Hirosimáig
A páfrányfenyőnek is hívott ginkgofák élő kövületek, amelyek mintegy 300 millió éve lakják bolygónkat.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
