Anasztázia, Tas, Oktávia2021. április 15., csütörtök
Kultúra

Hogyan civilizáljunk bennszülötteket?

National Geographic Magyarország

Az ENSZ tagállamainak becslése szerint fél európányi, emberjogi szervezetek szerint legalább 600 millió bennszülöttnek tekinthető, vadászó-gyűjtögető életmódot folytató ember él még manapság is bolygónkon. Az ENSZ csaknem tíz évvel ezelőtt hirdette meg a világ bennszülötteinek évtizedét. A decemberben lejáró program jóindulatúan is csak vegyesnek mondható eredményeket hozott.

Miközben a bennszülöttek életkörülményei világszerte egyre több figyelmet kapnak a médiában, valódi eredményt csak igen kevés helyen sikerült elérni.

Az emberek ugyan tájékozottabbak a kérdésben, mint a kilencvenes évek elején, Fiona Watson a londoni Survival International emberjogi szervezet aktivistája szerint azonban “igen sokan csak felületesen és képmutatóan foglalkoznak a bennszülöttek ügyével” – írja a NationalGeographic.com.

“Ám nemcsak az emberek hozzáállásával van baj” –- véli Watson. “A kormányzatok világszerte különböző programokkal állnak elő, de végrehajtásukra már nem igazán jut energia, így azok csak papíron mutatnak szép eredményeket.”

A benszülöttek évszázadokon keresztül éltek a modern civilizációtól elszigetelve, gyakran hatalmas kiterjedésű területeken. Az Amazonas vagy a sarkkör vidéke kiválóan megfelelt vadászó-gyűjtögető életmódjuk gyakorlására, mindaddig, amíg a modernizáció és az iparosítás problémássé nem tette addigi életmódjuk fenntartását.

Probléma vagy természetes dolog?

John Scott, az ENSZ egyik állandó bizottságának tagja szerint persze már az is furcsa, hogy egyáltalán problémaként kezelik a bennszülöttek életkörülményeinek kérdését. “Jómagam Asztráliából származok, bennszülöttek leszármazottja vagyok” – mondja Scott. “Az őshonos és bennszülött emberekre a világon mindenütt úgy tekintenek mint problémák forrására, amit kezelni kell.”

A kérdést Scott szerint máshogy kellene megközelíteni. Ha ugyanis kreálunk egy problémát magunknak – mint azt a modern ember teszi -, és azt mondjuk, hogy a bennszülötteket problémának tekintjük, akkor máris azon dolgozunk, hogy ezt a problémát megoldjuk. Mindeközben az lenne a normális, ha egyszerűen elfogadnánk, hogy manapság is több mint félmilliárd ember életmódja nem egyezetethető össze a modern ipari társadalommal.

Ki alkalmazkodjon kihez?

Ezeknek az embereknek legalább tízszer olyan gyorsan kellene alkalmazkodniuk a megváltozott körülményekhez, mint az európaiaknak vagy az amerikaiaknak, akiknek legalább fél évszázad, ha nem egy egész állt rendelkezésükre, hogy hozzászokjanak a változásokhoz. Ráadásul, ha a civilizációs skálát egyáltalán lehet mérni, akkor bizonyos szempontból fejlettlenebb kultúrák hiretlen megváltoztatásáról van szó.

Emberjogi aktivisták ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy valóban érdemes nagyon óvatosan fogalmazni, ha “fejletlenebb” kultúrákról beszélünk. Sok esetben ugyanis előfordulhat, hogy a munkamegosztás vagy termelés területén fejlettebb társadalmak az orvoslás vagy az étkezés területén jóval kifinomultabb módszerekkel dolgoznak mint a modern ipari társadalmak.

“Ráadásul evidenciának vesszükk, hogy a bennszülötteknek kell valamilyen módon alkalmazkodni a modern társdalomhoz és nem fordítva. De miért ne lehetne ez éppen fordítva?” – teszi fel a kérdést Fiona Watson.

A hirtelen modernizálás hátulütői

Sokszor a hirtelen változások igen komoly károkat okoznak a bennszülött társadalmakban. Botswanaban például a kormányzat “jó szándékkal” igen sok bushmant telepített át szülőföldjük éritetlen környezetéből, és próbálta meg “civilizálni” őket.

Iskolákat és kórházakat nyitottak számukra, hogy megkönnyítsék integrációjukat. A modern életmódhoz való alkalmazkodás kényszere azonban ebben az esetben, ahogy sok más esetben is, csak újabb bajokat szült.

Ma a bushmanok java része munkanélküli, állami segélyekből él, mindez igen gyakran az alkoholizmust is maga után vonja. A HIV-vírus is sokkal gyakoribb a ki- vagy éppen a civilizációba betelepített bennszülöttek körében.

Erőszakos és „szelíd” civilizálás

Akik pedig ellenálltak, és nem voltak hajlandóak egy útépítés vagy mocsárlecsapolás miatt elhagyni eredeti lakhelyüket, azokat a botswana-i kormányzat erőszakos úton távolította el. A kínzások és zaklatások mindennaposak voltak az életmódjukhoz ragaszkodó bushmanokkal szemben – mondja Watson.

Másutt „szelídebb” eszközökkel sikerült kizökkenteni a bennszülötteket megszokott életformájukból. A Bengáli-öbölben fekvő, és Indiához tartozó Andamán-szigeteken például nemcsak az útépítések zavarják az őslakosokat. A civilizációval együtt igen sok orvvadász is megjelent a szigeten, akik a bennszülöttek számára létfontosságú vadállományt tizedelik folyamatosan.

Akárhogy is van, a helyzet sohasem teljesen reménytelen az Amnesty International munkatársai szerint. Ők még az utolsó pillanatban is arra hívják fel a figyelmet, hogy aki teheti, protestáljon az erőszakos civilizálás ellen, ha teheti még a decemberben végződő bennszülöttek évtizedének lezárása előtt.

Aki ezt nem teheti, az az emberjogi aktivisták reményei szerint nem csúszik le még semmiről, mivel több szervezet is azon van, hogy valamilyen úton-módon meghosszabbítsák vagy egy újabb évtizedre meghirdessék a bennszülöttek évtizedének programját.

Hozzászólások

Amikor a könyvtár lóháton érkezett

Amikor a könyvtár lóháton érkezett

Az 1930-as években az USA gazdasága mélyponton volt, a válság mindenkit érintett, de leginkább a vidéki, szegény népességet.

A Notre Dame tornyát különleges fákból építik újjá

A Notre Dame tornyát különleges fákból építik újjá

A Napkirály idejében ültetett tölgyek szolgálnak alapanyagként a tűzvész után megújuló templom gerendázatához.

Megoldhatták a rettegett kalózkapitány rejtélyét

Megoldhatták a rettegett kalózkapitány rejtélyét

Érmék árulkodhatnak John Avery, a hírhedt angol kalóz sorsáról.

Megtalálhatták Európa legkorábbi térképét

Megtalálhatták Európa legkorábbi térképét

A kőbe vésett bronzkori ábra a mai Franciaország egyik régióját mutathatja be.

Úgy tűnik, a szkíták nem csak nomád életformát követtek

Úgy tűnik, a szkíták nem csak nomád életformát követtek

A szkítákról Hérodotosz óta él a kép, mely szerint mozgékony, nomád népcsoportot alkottak.

National Geographic 2021. áprilisi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

10 560 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket