Hátfájásoktól szenvedett II. Ramszesz fáraó
Az életmód már az ókori Egyiptomban is szedte áldozatait – társadalmi rangtól függetlenül. A nagy építtető és birodalomépítő II. Ramszesz, akinek nem kevesebb, mint 167 gyermeke volt, súlyos csontbetegségben szenvedett.
Bár az ie. 1304-1236-ig uralkodó II.Ramszesz szarkofágját és múmiáját megviselte az idő vasfoga és nem kevésbé a sírgyalázók, sírrablók kíméletlensége, annyi bizonyosan kiderül, hogy a több mint hatvan évig uralkodó fáraó súlyos csontrendszeri betegségben szenvedett.
I. Széti fiaként a XIX. dinasztiában fényesen uralkodó Ramszesz megszilárdította Egyiptom hatalmát, tekintélyt parancsoló gazdasági és katonai erejét is latba vetve stabilizálta a birodalom kapcsolatát a mai Törökország területén élő hettitákkal.
Az Egyiptomba turistaként látogatók számára olyan monumentális művészi alkotások idézik meg a birodalom legnagyobb építtetőjeként is számon tartott uralkodó emlékét, mint például a 20 méter magas kőoszlopokkal szegélyezett Abu Szimbeli templom a Nasszer-tó partján, vagy a karnaki Nagy Hiposztül Csarnok. Termékenysége is páratlan volt, 167 gyermek nemzésével is maradandót alkotott az uralkodó.
A betegségek azonban II. Ramszeszt sem kímélték, a fáraót mai napig is csak nehezen gyógyítható kór sújtotta. Múmiájáról készült röntgen-felvételek szerint fogait súlyos csontbetegség támadta meg.
Ennél is súlyosabb következményekkel járt a csípőizületet és a lábakat érintő izületi betegsége, amely minden valószínűség szerint ún. diffúz szkeletális idiopátiás hiperosztózis (DISH-diffuse skeletal idiopathic hyperostosis) lehetett. Az ismeretlen eredetű betegség a csigolyákon jelentkező extra csontkinövésekkel jár, amit gyakran az izületek, ízületi szalagok hasonló csontosodása és steril gyulladása kísér.
Így a nagy építtető, és a fényes birodalom hatalmát növelő uralkodó rendszeres hátfájdalmaktól, reggeli izületi merevségtől, ízületi gyulladásoktól és fájdalmas, csökkent mozgathatóságú lábizületektől szenvedve irányította Egyiptomot uralkodásának utolsó éveiben.
A betegség oka ugyan ismeretlen, azonban a kutatások szerint jóval gyakrabban fordul elő olyanoknál, akik gyermek-, majd felnőttkorukban túlsúlyosak, így könnyen elképzelhető, hogy az uralkodó életmódja, a nagy lakomák és a jóltápláltság felelős az utolsó éveit annyira megkeserítő betegség kialakulásáért.
A kutatásról a Canadian Association of Radiologists Journal számol be.
Titokzatos, ősi struktúrát vizsgáltak a sivatagban
A musztatilokról nagyon keveset tudni, a rejtélyes, több ezer éves struktúrák Szaúd-Arábiában találhatóak.
Ősi kardokat találtak egy görögországi sírban
A bronzból készült fegyverek a mükénéi civilizációhoz köthetőek.
Ősi árkokra bukkantak egy mezőn
A gyűrűs árkok funkciója nem egyértelmű, jelen esetben talán állatokat tarthattak a helyszínen.
Az első vaslady
A párizsi Notre-Dame székesegyház tűz utáni felújításakor derült ki: már a 12. században alkalmaztak vasalásokat az épület megerősítéséhez.
Dögevés vezethetett az emberi nyelv ősének születéséhez
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Evolúciótudományi Intézetének munkatársai Szathmáry Eörs akadémikus, az intézet kutatóprofesszora irányításával a nyelvet megelőző protonyelvi képesség evolúciójának számítógépes szimulációjával megállapították, hogy az előnyelv akár közel kétmillió éve, a nagyvadak tetemeinek csoportos vadászata közben is kialakulhatott.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
