Elkeserítő demográfiai trendek hazánkban

„A demográfiai öregedés, illetve a korstruktúrának ez az átalakulása, amelyet Európában tapasztalhatunk, a XXI. századnak mindenképpen a legnagyobb kihívása lesz, és nemcsak demográfiai, hanem társadalmi, gazdasági szempontból is” – közölte Vukovich Gabriella a Demográfiai folyamatok napjainkban című ötnapos tanácskozás nyitó napjának első felszólalójaként. A nagy ellátórendszereknek súlyos terhet jelent az idősek arányának növekedése, és ezzel párhuzamosan az aktív korúak számának csökkenése.

Az európai társadalombiztosítási, egészségbiztosítási rendszerek a XX. század eleji „demográfiai rezsimre” épültek, amelyet a népesség és benne az aktív korúak arányának folyamatos növekedése jellemzett. Ez a jövőben biztosan nem fog működni, a feszültségek Németországban, Franciaországban és Ausztriában már szembeszökők.

Egy tavalyi felmérés szerint Magyarország népességének 15, 3 százalékát teszi ki a 65 éves és annál idősebb korosztály. Az arány folyamatosan növekszik a századforduló óta, amikor csak mintegy 4 százalék volt ez a mutató, amely a II. világháború után 8 százalékon, a rendszerváltozáskor pedig már mintegy 14 százalékon állt.

Magyarország az uniós államokkal összehasonlítva az idősek arányának tekintetében a „középmezőnyben” foglal helyet. A legrosszabb helyzetben – 18, 2 százalékkal – Olaszország van, amelyet Görögország, Svédország, Spanyolország, Belgium és Németország követ.

Magyarországon 1981 óta folyamatosan csökken a népesség, jelenleg évente mintegy 3 ezrelékkel, és ezzel Magyarország tagja annak az ötös csoportnak – Lettország, Litvánia, Lengyelország és Csehország társaságában -, amelyben népességfogyás tapasztalható.

Míg korábban a gyermekek voltak az eltartás fő kedvezményezettjei az öregekkel szemben, addig napjainkra 100 aktív korúra 23 gyermek és 22 idős jut. A születéskor várható élettartam tekintetében Magyarország nagyon rossz helyzetben van, az uniós országokkal összehasonlítva a férfiaknál hátulról a negyedik, a nőknél pedig az utolsó előtti.