A finnek rövid életének rejtélye
Európában a finnek születéskor várható élettartama a legalacsonyabb. Egészségtelen életmódjuk csak részben magyarázza rövid életüket.
Kelet-Finnország lakossága közismerten beteges népség. Szív- és érrendszeri betegségek terén világelsők, és kiugró arányban szenvednek cukorbetegségben, skizofréniában valamint depresszióban is.
Bár a csecsemőhalandóság Kelet-Finnországban a világon az egyik legalacsonyabb, mire az emberek középkorúvá válnak, várható élettartamuk messze elmarad a többi európai ország lakosáétól.
A kelet-finnek, különösen az orosz határ közeli Savo régióban lakók rövid életének titka régóta foglalkoztatja a tudósokat. A probléma feltárásában sokat segíthet az a már csaknem húsz éve tartó kutatás, amelynek célja a géneknek és az életmódnak a kelet-finnek egészségére gyakorolt hatásainak feltárása.
Zsíros ételek, sok alkohol?
A finnek évtizedek óta a szív- és érrendszeri elhalálozások arányában az európai élmezőnybe tartoznak. A kelet-finnországi Savo lakói körében az országos átlagnál hagyományosan jóval magasabb az infarktusban, stroke-ban elhunytak aránya.
A jelenségre kézenfekvő magyarázatnak tűnik a finnek közismerten zsíros, kalóriadús étrendje, amely a hideg északi télben szükségszerűen alakult ki. A magas zsírtartalmú tej még most is mindennapos az északi nép asztalán.
Ugyancsak nem nevezhetők egészségesnek a finnek ivási szokási sem: bár egy főre vetítve nem isznak olyan sok alkoholt, mint a franciák vagy az olaszok, amit isznak – rendszerint tömény italokat – azt általában egy ültőhelyükben fogyasztják el, és azzal a céllal, hogy lerészegedjenek.
Az egészségtelen étkezési és ivási szokások azonban önmagukban nem magyarázzák, hogy a kelet-finnek a többi európai népcsoporthoz viszonyítva miért betegeskednek kiugróan többet.
Történelmi hagyaték: rossz gének
A válasz a kelet-finnek történelmében és genetikai izoláltságában rejlik.
Az oroszok és a svédek közé ékelődött Finnország uralmáért a két nagyhatalom évszázadokon át háborúzott. A kelet-finnek tulajdonképpen ennek a konfliktusnak az áldozatai.
A 16. században Gustavus Vasa svéd király megparancsolta a finnajkú családoknak, hogy az ország déli és nyugati részéből a rendkívül gyéren lakott keleti részeket is népesítsék be, ütközőzónát képezve az Orosz Birodalommal szemben.
A történészek becslése szerint 40-60 család kelhetett útra Gustavus Vasa király parancsára. Az alig lakott térségben már ennyi ember is jelentős növekedést jelentett. Az elszigetelten élő kelet-finn közösségen belül természetesen házasságok köttettek, gyermekek születtek.
Néhány generáción belül a közösség genetikailag is belterjessé vált, és a genetikai homogenitás évszázadokig fenn is maradt, mivel olyan kevesen költöztek a régióba. Szinte mindenki mindenkivel rokon, bár erről sokszor fogalmuk sincs, hiszen a rokonsági kapcsolat gyakran 6-7 generációra vezethető vissza.
Genetikai aranybánya
A Savo-régió lakossága a kutatók számára igazi genetikai aranybánya. Az elmúlt 20 évben 31 különböző betegségért felelős génváltozatot fedeztek fel. A kutatásoknak kedvez, hogy 1634 óta az egyházak adózási célból kimutatásokat vezettek a települések lakosságáról. Az adatgyűjtést később a modern egészségügyi rendszer folytatta, amely minden finnt nyilvántart születésétől haláláig, és az aktákon a betegségek is végigkövethetők.
Az adatokban rejlő tudást az állami támogatással megalakult Jurilab nevű cég bányássza ki. A cég célja a finnek rossz egészségi állapotáért felelős gének meghatározása. A cég több ezer ember DNS-vizsgálatával igyekszik még pontosabban meghatározni a kulcsgéneket. Többek között kutatják a szívbetegségek, a magas vérnyomás és a cukorbetegég genetikai hátterét.
 |
|  Ritka aranykincset talált egy fémdetektorosAz 5-6. századi lelettel az angolszászok a rómaiakat próbálták utánozni.  Óbudai építkezésen bukkantak világháborús leletekreTöbb mint 130 kilogrammnyi robbanótestet és lőszert szállítottak el.  Korábban ismeretlen emberfajra bukkanhattakA kutatók Kínában feltárt leleteket elemezve arra jutottak, hogy bizonyos kövületek egyetlen ismert embercsoporthoz sem köthetőek.  Az emberi evolúció fontos mérföldkövét azonosítottákA szakértők egy spanyolországi lelőhely kőeszközeit elemezték.  Ellopott aranykincseket sikerült visszaszerezniA 18. századi érmék egy spanyol flottához kötődnek.  ElőfizetésA nyomtatott magazinra, Korábbi számok                                                                                                                                                                                |
