Hongkong belefullad Kína gazdasági növekedésébe

A múlt héten a legmagasabb jelzésű szmogriadót rendelték el Hongkongban, miután a légszennyezettségi érték elérte a 200-at. Erre a mérések kezdetete, 1995 óta nem volt példa. Az orvosok lélegeztetőkészüléket írnak fel, és azt tanácsolják pácienseinek, ha tehetik, maradjanak otthon. A szmog miatt több hajó ütközött.
Hongkong egyik legismertebb turistacsalogató látványosságai között tartják számon azokat a felhőkarcolókat, melyek tetejéről gyönyörű kilátás nyílik nemcsak a tengerre, hanem Kína déli tartományára is. Persze csak akkor, ha éppen nincs akkora füst, hogy az ember az orra tövéig sem lát. Márpedig erre az utóbbi időben nem egyszer akadt példa.
Először fordul azonban elő, hogy az „illatos kikötő”-ben, melyről Hongkong a nevét kapta, hajók ütközzenek össze a látótávolság drasztikus csökkenése miatt. Augusztus végén egy 120 embert szállító katamarán szenvedett balesetet, amikor kapitánya nem látta a feléjük közeledő hatalmas olajszállító hajót, és még ugyanezen a héten több kisebb karambol is történt a forgalmas vizeken. A légszennyezettségi adatok változása mindent elmond ezen balesetek körülményeiről.
Elrettentő számadatok
Míg 1993-ban még „csak” 50 olyan napot tartottak számon, amikor is a látótávolság 5 km alá csökkent, ez a szám 2003-ban már elérte a 160-at. 2002-ben 262 órát töltöttek el a hongkongiak a legmagasabb készültségű szmogriadóban, 2003-ban viszont már 602 óra számított igen magas légszennyezettségűnek.
A hongkongi Chinese University egyik tanulmánya szerint a gyerekkori asztmás megbetegedések száma is meredeken nő 1989 óta. Míg 15 éve a gyerekek 4, 8 százalékánál észleltek ilyen megbetegedést, addig 1995-ben már több mint 11 százalékuknál. Azóta nem készült ugyan újabb felmérés, de az orvosok joggal tartanak attól, hogy ez a szám ismét sokszorosára nőtt. A Friends of Earth környezetvédő szervezet helyi egységének becslése szerint a jelenlegi állapotok között kb. 2000-el több haláleset következik be Hongkongban, mint történne valamivel tisztább levegő esetén.
A légszennyezettség mérésével foglalkozó szervezetek egybehangzó véleménye szerint legalább 250 ezer tonna szennyező anyagot „pumpálnak” Hongkong fölé a környező régió gyárkéményei és közlekedési eszközei, melynek csak egy csekély része képződik magában Hongkongban. 90 százalékban ugyanis a kétszámjegyű gazdasági növekedés bűvöletében élő Kína egyik leggyorsabban iparosodó déli tartományából, Kuangcsou tartományból származik ez a hatalmas mennyiség.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb jelentése szerint azonban nemcsak Dél-Kínával vannak gondok ilyen szempontból. A szervezet adatai szerint ugyanis a világ tíz legszennyezettebb városa közül hét Kínában található, melynek legfőbb oka egyértelműen a környezetszennyezésre fittyet hányó kínai iparosításban keresendő.
Széntüzelés
A mostani komoly légszennyezettség kialakulásában kétségkívül közrejátszott a forró késő nyár, illetve a meleg ősz, amely megakadályozta a koromból és mérgező gázokból álló szmogfelhőt abban, hogy továbbhaladjon a tenger felé. A meleg miatt a felhő megült Hongkong felett.
Az alapvető probléma persze mégsem ez, hanem Kína lendületes gazdasági növekedése. Nemcsak a kínai autópiac élénkült meg az utóbbi időben, amelynek köszönhetően ma kétszer annyi gépjármű fut a hatalmas ázsiai ország útjain, mint három évvel ezelőtt, hanem a gazdaság energiaigénye is szinte hihetetlen méreteket ölt.
A dél-kínai régió és Hongkong energiaellátásának 90 százalékát adó vállalat ugyan az 1990-es években fokozatosan csökkenetette szennyezőanyag kibocsájtását, ám a tavalyi évben már újból 50 százalékkal több szenet égetett el, mint 2002-ben. Ennek oka abban keresendő, hogy a kevésbé környezetszennyező, dél-kínai öbölben megtalálható gázkészletek tartalékait túlbecsülték, így kényetelenek voltak visszaállni a szén alapú áramtermelésre.
Az energiafogyasztás ugrásszerű növekedésének, az egész világra kiható energiaárdrágulás mellett, természetesen környezeti kihatása is van.
Lépések egy tisztább jövő felé
Változtatni persze igen nehéz a helyzeten. A nem éppen rózsásnak mondható hong kongi – kínai kapcsolatok csak nehezítenek a kérdés megoldásában, ám az alapvető probléma a nyaktörő gazdasági növekedés marad. Hongkong ugyan különleges igazgatási övezetének jogosultságait kihasználva már hozott olyan intézkedéseket, melyek csökkenthetik a légszennyezettséget (pl. a taxikat gázüzeművé alakították), ám mindez kevésnek bizonyul abban az esetben, ha Kína nem lép.
A célkitűzések már megfogalmazódtak, amikor a dél-kínai Kuangcsou tartomány és Hongkong aláírt egy megállapodást, melynek értemében 2010-ig 40 százalékkal csökkentik a károsanyagkibocsájtást a régióban, ám hogy a papírra vetett ígéretek teljesülnek-e, az kérdéses marad.
Kapcsolódó cikkünk: