Megoldották a húsvét-szigetiek ”öngyilkosságának” rejtélyét

A Húsvét-szigetet számos természet- és társadalomtudós a nem fenntartható fejlődés klasszikus esetének tekinti.

Úgy vélik, a sziget túlnépesedett lakossága az összes fa kivágásával tulajdonképpen saját lassú öngyilkosságát készítette elő.

Egy amerikai kutatópáros, Barry Rolett és Jared Diamond szerint azonban igazságtalan a húsvét-szigetieket ostoba, saját jövőjüket megsemmisítő népségnek beállítani. Tanulmányukat a Nature tudományos lap legfrissebb számában tették közzé.

Gyenge talaj, száraz éghajlat

A kutatók szerint a túlnépesedés és a művelésbe vont területek növekedése mellett a sziget mostoha körülményei is hozzájárultak az erdők eltűnéséhez. A két tudós 69 csendes-óceáni sziget talajminőségét vizsgálta.

Azt találták, hogy a vulkáni eredetű talaj ásványianyag-tartalma, valamint a páratartalom a 69 sziget közül a Húsvét-szigeten a harmadik legalacsonyabb. A másik két sziget, amelyen még zordabbak a környezeti feltételek, Necker és Nihoa. Mindkettő a Hawaii-szigetek északnyugati részén helyezkedik el. Ma már sem Neckeren, sem Nihoa-n nem található fa.

„A Húsvét-sziget ökológiai összeomlása nem azért következett be, mert lakói a holnappal nem törődő, gondatlan emberek voltak, hanem azért, mert a csendes-óceáni szigetvilág legkeményebb környezeti körülményeivel kellett megküzdeniük” – véli a két kutató a Nature-ben.

A polinéziaiak a Csendes-óceán számos szigetét meghódították, de a Húsvét-szigethez hasonló rombolás sehol sem következett be. Ennek oka, hogy a fa újratelepítést a Húsvét-szigetektől északra és nyugatra fekvő szigeteken a melegebb időjárás és a nagyobb páratartalom támogatta.

A vallási kultúra is gyorsította a ökológiai katasztrófát

A kutatók szerint is felgyorsította azonban a Húsvét-sziget összeomlását a helyiek vallási kultúrája. Mint ismert, a szigetlakók óriási kőszobor arcokkal rakták körbe a szigetet, a szobrok akár 60 tonnát is nyomhattak. Szállításuk nagy valószínűséggel rönkgörgetéssel történt, ehhez pedig sok fát kivághattak.

A régészeti feltárások szerint a Húsvét-szigetek lakossága a csúcson meghaladta a tízezret, ennyi embert pedig ez a sziget nem képes eltartani. Az ökológiai katasztrófával párhuzamosan háború robbant ki a szigeten, és bizonyítékok vannak a kannibalizmus megjelenésére is.

Az őslakosság számára a véget a 18. századi nyugati felfedezők jelentették, akik betegségeket hoztak be a szigetre, valamint a megmaradt kevés embert elvitték rabszolgának. A 19. század második felében már csak alig száz őslakos élt a Húsvét-szigeten. Miután Chile 1888-ban annektálta a szigetet, lakossága 2000 körülire szökött.

A világ legelzártabb szigete

A Húsvét-sziget a világ egyik legelszigeteltebb helye: a legközelebbi lakott település (Tahiti és Chile) több mint 3000 kilométerre található.

A régészeti kutatások szerint a szigetet polinéziaiak népesítették be időszámításunk előtt 400-ban. A sziget leginkább a rejtélyes óriás kőszobrairól ismert. Kevesen tudják, hogy az őslakosság fejlett tánc- és zenekultúrával is rendelkezett, valamint Óceánia többi szigete közül egyedülálló módon, az írásbeliség is kifejlődött itt.