Életbe léphet a kiotói jegyzőkönyv – Oroszország nem akadály többé

Alekszandr Zsukov miniszterelnök-helyettes közölte, hogy az illetékes minisztériumok a következő három hónap folyamán komplex akciótervet dolgoznak ki a jegyzőkönyvből fakadó orosz jogok és kötelezettségek realizálására.

„Az üvegházhatást keltő gázok kibocsátásának mérséklésére irányuló megállapodással lényegében a globális piac új szektora formálódik, amely érdekes és perspektivikus Oroszország számára” – hangsúlyozta Viktor Hrisztyenko ipari és energiaügyi miniszter, bár elismerte: neki is vannak kételyei a ratifikálás politikai és gazdasági motívumaival kapcsolatban. Mihail Fradkov kormányfő Hágában megjegyezte, hogy a dumában folytatódhat a vita a megállapodás ratifikálásának célszerűségéről.

Az Európai Unió kitartóan ösztökélte Oroszországot a ratifikálásra, amitől a jegyzőköny hatályba lépése függ, miután az Egyesült Államok 2001-ben visszalépett tőle.

Az 1997-es megállapodásban a fejlett államok kötelezettséget vállaltak, hogy 2008-2012 között az 1990-es szinthez képest 5, 2 százalékkal csökkentik az üvegházhatás kialakulásában szerepet játszó hat gáz, főleg a széndioxid kibocsátását. Az USA nélkül csak Oroszország részvételével lehet meg az életbe lépéshez szükséges minimum: az 1990-es összkibocsátás 55 százaléka.

Az üvegházgáz-kibocsátás Oroszországban jelenleg 30 százalékkal elmarad az 1990-es szinttől. Így Oroszország nyerhetne az egyezményen, amely szerint a kevésbé szennyező országok eladhatnak a kvótájukból másoknak. Sok orosz szakértő azonban attól tart, hogy a korlátozás néhány év múlva már visszafoghatja a gazdasági növekedést. Vlagyimir Putyin elnök májusban a ratifikálási folyamat felgyorsítását ígérte, miután az EU zöld utat adott a Kereskedelmi Világszervezetbe (WTO) való orosz belépésnek, bár még nem foglalt egyértelműen állást a jegyzőkönyv mellett.

A jegyzőkönyv főbírálója, Igor Illarionov Kreml-tanácsadó a csütörtöki kormányülésen “kikényszerített politikai döntésnek” minősítette az egyébként általa is valószínűnek tartott ratifikálást, megismételve azt a véleményét, hogy az árt az orosz gazdasági érdekeknek. Jurij Fedotov külügyminiszter-helyettes viszont úgy vélte, hogy a ratifikálálás elvetése nemcsak politikai, hanem gazdasági hátrányokkal járhat.

Gennagyij Meszjac, a tudományos akadémia alelnöke ismét rámutatott, hogy nincs semmilyen tudományos alap a jegyzőkönyv ratifikálására. Mindenesetre Hrisztyenko szerint a jegyzőkönyv tudományos megalapozottságáról mindaddig folyhatnak a viták, amíg létezik a tudomány.