2004 legabszurdabb tudományos kutatásai

2004.10.04.Peter Bertus-Barcza

National Geographic Magyarország

Ig Nobel díjat kapott többek között a country zene és az öngyilkosság kapcsolatát kutató társadalomtudós, az agy működését hulahoppkarikázás közben vizsgáló kutatók, a heringek szellentésének jelentését feltáró biológusok, valamint a karaoke feltalálója.

Múlt csütörtökön 13. alkalommal osztották ki az amerikai Harvard Egyetemen az Ig Nobel díjakat – nem, nem a Nobel díjakat, azokat ugyanis hamarosan Stockholmban osztják.

Hogy mi a kettő közötti különbség? Míg a Nobel díjasokat szakértő testületek jelölik, az Ig Nobelre többnyire saját magukat jelölik a tudósok. Míg a Nobel-díjasoknak dicsőség, elismerés és csillogás jár, az Ig Nobel díjasok még a ceremóniára való utazás költségeit is maguk finanszírozzák.

És amiben a legnagyobb különbség van a két díj között: az Ig Nobel mosolyt csal mind a nézők, mind a tudóstársak arcára. Ide ugyanis nem a hétköznapi élettől elszakadt, lila ködben lebegő kutatási témákkal pályáznak a jelöltek, hanem abszurd, a valóság egy apró szeletére rávilágító, lényegbevágó kérdések kerülnek a boncasztalra.

De nézzük, kik is lettek az idei nyertesek!

Az orvostudomány terén a zsűri idén Steven Stacknek ítélte a díjat, aki a country zene és az öngyilkosság kapcsolatát vizsgálta. A kutató szerint a country számok témái (családi viszály, reménytelen szerelem, alkoholizmus, munkától való elidegenedés) táptalajai az öngyilkos gondolatoknak.

A kutató azt vizsgálta, hogy van-e valamilyen kapcsolat a rádiókban játszott country zene mennyisége és a felnőtt fehér lakosság öngyilkossági rátája között az USA 49 államában. A kutatás eredménye szerint azokban az államokban, ahol az átlagnál több countryt játszanak a rádiókban, több fehér vet önkezűleg véget életének.

A fizika szekcióban Michael Turvey, a Connecticut Egyetem kutatója és munkatársa nyert. A két kutató a gyerekek körében kedvelt hulahoppkarikázás fiziológiai követelményeit vizsgálta. Hét amatőr hulahoppozó gyerek fejére szereltek érzékelőket, hogy kövessék a mozgás során mely agyi területek aktiválódnak.

A kutatók szerint elképesztő, hogy a gyerekek mennyire ügyesek ebben a mozgásban, annak ellenére, hogy a hulahoppozóknak egyszerre 18 dologra kell figyelniük (a két boka, a két térd, és a két csípőízület mozgására három dimenzióban).

Az öt másodperces szabály és a nudista könyvtár

Az egészségügy kategóriában Jilian Clarke, a Howard Egyetem tanára nyert, aki az öt másodperces szabálynak, azaz annak próbált utánajárni, hogy igaz-e, hogy a padlóra lepottyant, ám ott csak öt másodpercet vagy annál kevesebb időt töltött étel nem szennyeződik, így nem jelent veszélyt elfogyasztása. Vizsgálódásai során a kutató többek között megállapította:

A nők nagyobb valószínűséggel eszik meg a padlóra lepottyant dolgokat, mint a férfiak.

Nagyobb valószínűséggel felvesszük a padlóról a süteményeket és az édességeket, mint a brokkolit vagy a karfiolt.

Ha mikroorganizmusoktól hemzsegő padlóra ejtjük az ételt, akkor öt másodperc alatt is szennyeződhet.

Az irodalmi Ig Nobel díjat a floridai Amerikai Nudista Kutató Könyvtár kapta. A könyvtár a nudista mozgalom irodalmát gyűjti, kutatni ruhában és ruha nélkül is lehet.

A Coca Cola és a tiszta ásványvíz

A kémiai tudományok területén a brit Coca Cola érdemelte ki a díjat. A cég egy új termékéhez a Temze tisztított, ásványokkal „ízesített” vizét palackozta. Bár a Temze vize rákveszélyes bromátot nem tartalmaz, a Coca Cola „tiszta” vizében ez a vegyület fellelhető volt, így vissza kellett vonni a piacról.

A mérnöki tudományok terén Donal J. Smith és apja kapták a díját. Apa és fia szabadalmaztatta, hogyan kell úgy fésülni a hajat, hogy a kopasz részeket elfeledje.

A pszichológiai Ig Nobel díjat Daniel Simons, az Illinois Egyetem tanára kapta, aki bebizonyította, hogy ha valamit közelről szemlélünk, elképzelhető, hogy annyira belemerülünk, hogy akár egy gorilla bőrbe bújtatott embert sem veszünk észre.

A béke Ig Nobel díjat a japán Daisuke Inoue kapta a karaoke feltalálásáért, amellyel a toleranciára nevelésnek egy forradalmian új útját nyitotta meg.

A biológia terén a díjat Robert Batty kapta, aki a heringek szellentését tanulmányozta. A kutató megfigyelte, hogy a felszínre felúszó halak a beszippantott levegőt egy ideig úszóhólyagjukban tárolják, ám ez később gázbuborékok formájában hátul távozik belőlük. A kutató szerint a szellentés hangja segít a heringeknek a sötétben való kommunikációban.