Megtalálhatják Dzsingisz kán titkos sírját

A tokiói egyetem régészei valamint néhány mongol kutató a mongol fővárostól, Ulánbátortól mintegy 200 km-re keletre fekvő sztyeppe közepén ásatásokat kezdett, céljuk azonban nem Dzsingisz kán sírjának megtalálása volt – nyilatkozta az AP hírügynökségnek Shinpei Kato, a tokiói Kokugakuin Egyetem professzora, a kutatás vezetője.

A kutatók a sztyeppén véletlenül bukkantak olyan porcelándarabokra, illetve állati csontokra melyeket egy palota romjai őriztek. A porcelándarabok és a csontok arra engedtek következtetni, hogy a palota a 13. század elején épülhetett. Azt, hogy Dzsingisz kánnak köze lehetett a hatalmas épülethez amiatt sejtik a régészek, hogy az egyszerű négyszög alakú, sátortetővel ellátott palota négy sarkában fából készült oszlopok maradványaira leltek – erről pedig említést tesz az egykori mongol birodalom kínai krónikásának 1232-ból származó írása.

Nyolcszáz éves titokra derülhet fény

A Kato professzor vezette kutatócsoport azért reménykedik a mongol kánok sírjának meglelésében, mert a leírások szerint a most felfedezett palota és a mauzóleum között naponta ingáztak az udvari tisztségviselők, hogy a sírhelyen az elhunyt hadvezérek tiszteletére rendezett szertartáson vegyenek részt. Kato szerint 10 km-es körzeten belül rá kell találniuk a mauzóleumra, s ha ezt megtaláláják, akkor a japán professzor szerint sok mindenre fény derülhet.

A régészek arra számítanak, hogy Dzsingisz kán sírja körül olyan tárgyi emlékeket fedeznek fel, melyek a hatalmas birodalom mindennapi életéről árulkodnak. „Dzsingisz kán Ázsia keleti végétő Európáig terjedő birodalmában minden bizonnyal jelentős lehetett a kulturális és kereskedelmi javak cseréje. Ha rátalálunk a sírra, a halottak mellé temetett tárgyak minden bizonnyal erről is tanúskodnak majd” – nyilatkozta az AP-nek Kato.

A mauzóleumról csak igen kevés adat maradt fenn. A legenda szerint ugyanis mindegyik mongol vezér meg akarta kímélni a fosztogatóktól közös temetkezési helyüket, így a temetéseken résztvevőket, illetve azokat, akik látták elhaladni a temetési menetet, egytől-egyik legyilkoltatták. Az egyetlen támpontot néhány kínai utazó feljegyzése jelenti, melyek szerint Dzsingisz Kán anyjának sírjával átellenben egy teve van eltemetve, így talán a szülők sírjának megtalálása elvezethet a vezér sírjához is.

Megszentségtelelenítés vagy szenzációs régészeti lelet?

A sírt nem először próbálják meg feltárni, a kutatóknak azonban többször is fel kellett hagyniuk az ásatásokkal, mivel a mongol hatóságok illetve a mongol nép nem nézte jó szemmel a külföldi kutatócsoportok munkáját. Sokak szerint a világ hét csodájának egyikével érne fel, ha rátalálnának a mongol kánok közös mauzóleumára, a mongolok azonban már nem mutatkoznak ennyire lelkesnek a sír feltárásával kapcsolatban.

1993-ban egy japán kutatócsoportnak kellett félbehagynia munkáját, mivel egy Ulánbátorban végzett közvéleménykutatás szerint a mongolok több mint 90 százaléka élesen elítélte a „sírvadászatot”. 2002-ben pedig egy amerikaiak által finanszírozott csapatnak kellett félbeszakítania régészeti kutatásaikat, mivel egy prominens mongol politikus a híres-hírhedt mongol hadvezér sírjának és emlékének meggyalázásaként értékelte többször is a kutatók tevékenységét. A mongol hagyomány szerint ugynanis az ősi sírok felfedezése és átvizsgálása nemcsak megszentségtelenítené ezeket a helyeket, hanem a halottak lelkét őrző szellemeket is megölné.

Az összes mongol kán egy helyen

Pedig a mauzóleum megtalálása valóban komoly régészeti jelentőséggel bírna. A források szerint a közös mauzóleumban leglább 13-14 kán holtesttére bukkanhatnak, köztük akár Dzsingisz kán unokájáéra, Kublaj kánéra, a kínai Szung Birodalmat meghódító vezérére is.

Kato professzor ugyanakkor tisztában van azzal is, hogy a mongolok számára mit jelentene a sír felfedezése, így sietve hozzá is teszi: amennyiben megtalálják a mauzóleumot, úgy a további kutatást rögtön mongol kollégáira hagyná. „A lelet megtalálását követően azonnal konzultálunk mongol kollégáinkkal, és csak ezután döntünk a következő lépésről. Még az is lehet, hogy menekülnünk kell” – jegyzi meg a hírügynökség jelentése szerint Kato mosolyogva. „A feltárást minden esetre valóban mongoloknak kell végezniük, nem pedig idegeneknek” – összegzi véleményét a japán professzor.

Kapcsolódó cikkeink: