Az (első) Erzsébet híd felavatása

Egykor az 1903-as híd a világ legnagyobb nyílású lánchídjának számított. Névadója a magyarok által annyira kedvelt Sissi, az egyébként nem túl népszerű Ferenc József császár és király felesége volt.

Érdekesség, de Budapesten nem ritka dolog, hogy a tervezésre kiírt nemzetközi pályázatra 43 terv érkezett be, de kivitelezésre egyiket sem fogadták el. A terveket végül Czekelius Albert és Kherndl Antal készítették. Az építés 1897-ben kezdődött, és hat év múlva fejezték be.

Felrobbantása után évtizedekig nem épült újjá, csak 1964-ben készült el a ma is látható modern, és szintén „nem csúnya” Erzsébet híd. Ez a létesítmény a Kádár-rendszer egyik büszkesége volt, azt jelképezte, hogy az ország talpra tud állni a második világháború (és ma már bevallhatjuk: 1956) után. Az új Erzsébet híd építése Sávoy Pál tervei alapján 1960-ban kezdődött. A kábelhíd a régivel azonos nyomvonalon, a kijavított pilléreken áll, de útpályája szélesebb a réginél, ugyanis a járdákat a függesztőkábeleken kívülre helyezték.

Az újjáépített hidat 1964. november 20-án adták át a forgalomnak. A villamosok 1972. december 31-ig közlekedtek rajta. Akkor a vágányokat felszedték, és azóta a közúti forgalom kétszer három forgalmi sávon bonyolódik le Pest és Buda között.