A legrégebbi, szülésben elhunyt nő maradványai
Spanyol régészek a legrégebbi olyan sírra bukkantak, amely egy, szülés során elhunyt nő és magzata maradványait rejti.
Évezredekkel ezelőtt a nők halandósága kiemelkedően magas volt, és az elhalálozások jelentős része szülés közben illetve röviddel azt követően történt.
Az esetek többségében azonban nem állnak közvetlen bizonyítékok a régészek rendelkezésére.
Közvetett bizonyítékok alapján, így paleodemográfiai adatok, etnográfiai jellemzők vagy az ókori népek rossz egészségügyi helyzete alapján következtetnek.
A régészek bár nagyon ritkán, de néha közvetlen bizonyítékokra is, azaz olyan női maradványokra is rábukkannak, ahol felismerhető a méhben a magzat. Néha a magzat pozíciójából az is egyértelműen kiderül, hogy a halál a szülés során következett be. Mivel ezek az esetek elszórtak, nem is mindig jól dokumentáltak, ezért a tudományos közösség előtt sem mindig ismertek.
Talán ezért is tartott csaknem tíz évig, mire egy 1996-ban talált spanyol leletről az Universitat Autonoma de Barcelona és az Universitat de Murcia kutatói kiderítették, hogy a legrégebben, szülésben elhunyt nő maradványaival van dolguk. A magzat fekvéséből egyértelmű, hogy a nő a szülésbe halt bele.
A lelet a bronzkorból, az időszámításunk előtti 1500-1000 körüli időszakból származik. A spanyolországi Murcia-ban, az ún. „El cerro de las Vinas” nevű helyen találták. A maradványok egy 25-26 év körüli nőhöz tartoznak, akinek méhében 37-39 hetes magzatot találtak. A lelet alapján a szülés már megindult, a magzat jobb karja már a méhen kívül volt, a szülés azonban itt megakadt. Császármetszés hiányában az anya feltehetően elvérzett, a magzat pedig szívelégtelenség következtében meghalt. Az a kultúra, akihez a nő is tartózhatott, halottaikat egyesével temették el, még hozzá úgy, hogy sírját a hozzátartozók szemmel tarthassák házaikból.
Elveszett város maradványaira bukkantak Luxornál
A nagyjából 1800 éves, a római korra datálható település a legkorábbi, amelyet Luxor keleti partján találtak.
Európa 2023-as legveszélyeztetettebb örökségi helyszínei
A miskolci Herman Ottó Múzeum épülete és a budapesti Memento Park is felkerült Európa legveszélyeztetettebb örökségi helyszíneinek listájára, amelyről hét helyszín bekerülhet majd az Europa Nostra és az Európai Beruházási Bank Intézet veszélyeztetett európai örökségek megmentését segítő programjába.
Régészeti feltárások tanúskodnak Kecskemét ezer évvel ezelőtti lakosairól
Írásos emlékek a 14. század közepétől említik a mezőváros Kecskemétet, de a régészeti feltárások azt támasztják alá, hogy a terület már ezer éve is lakott hely volt, és szerepe már az Árpád-korban is jelentős lehetett - tudatták a Kecskeméti Katona József Múzeum régészei az MTI-vel.
Újabb leletekre bukkantak az elveszett görög városban
Teneát nagyon hosszú időn át csak mítoszokból és történeti forrásokból ismerték, míg az 1980-as években helyiek meg nem találták az elveszett várost.
Örökre elveszhet a Via Appia egy szakasza
A talajvíz ellehetetleníti, hogy megtalálják a világhírű ókori út 8 méter mélyen lévő bevezető szakaszát.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
