Az angol-búr háború kezdete
1899. október 11-én kezdetét vette a dél-afrikai búrok (bevándorolt németalföldiek) és az angolok között több éven át tartó háború. A búrok kezdeti sikerei miatt az angolok csak kemény harcok árán tudtak diadalt aratni. A búr ellenállás megtörésének egyik eszköze volt a koncentrációs táborok felállítása.
A 19. század utolsó harmadában, – elsősorban a második ipari forradalomnak köszönhetően -, a világ újrafelosztásáért komoly küzdelem alakult ki a nagyhatalmak között. Míg a németek több gyarmatot akartak, addig az angolok a gyémánt- és aranybányákban gazdag búr településeket kívánták teljes ellenőrzésük alá vonni.
Az angol Fokgyarmatot már a 19. század eleje óta heves belső ellentétek jellemezték, így a viszály következtében az 1830-as években mintegy tízezer búr költözött északabbra, ahol két búr államot hoztak létre: Transvaalt és Orannje-t. A nemesfémben és gyémántban rendkívül gazdag vidékek egyre nagyobb kísértést jelentettek az angolok számára, így már csak ürügyet kellet találni a katonai akcióhoz. 1899. október 11-én kitört a háború az angolok és a dél-afrikai búrok között. A konfliktus konkrét oka az volt, hogy a búrok az angoloknak nem kívántak politikai jogokat biztosítani.
A búrok kezdetben katonailag erősebbnek bizonyultak mint a szigetországból érkezett katonák, elsősorban Botha és Hertzog tábornok irányításának köszönhetően. Ennek következtében az angolok keményebb hadviselési eszközökhöz nyúltak: a felperzselt föld taktikáját választva a búrok élelmiszerellátását és katonai utánpótlását próbálták meg ellehetetleníteni, mentálisan és fizikálisan pedig a koncentrációs táborok létrehozásával törték meg a civil lakosságot.
Az 1902-ben megkötött vereenigingi béke ugyan az angolok katonai győzelmét szentesítette, de a szerződés értelmében a búrok mégis megtarthatták politikai berendezkedésüket és a holland maradt a hivatalos nyelv is.
Ősi útra bukkantak Mexikóban
A 18 kilométer hosszú utat a maják építették ki.
Ókori, oroszlános mozaikot találtak Törökországban
A szakértők egy egykori színház területén végeztek feltárást.
Lenyűgöző a zene terápiás hatása és közösségformáló ereje
A világ egyik legelismertebb zongoristája, Ludovico Einaudi zenéje különleges hangulatot ad és segít lelassulni.
Hétköznapi középkori emberek történetei tárultak fel
A kutatók Cambridge egyik középkori temetőjének maradványait elemezték.
Litkai Gergellyel, az ország legzöldebb humoristájával indultunk útnak
Litkai Gergely az ország egyik legismertebb humoristája, aki köztudottan igen elkötelezett a fenntarthatóság iránt. De környezettudatossága vajon autózási szokásaira is kiterjed? Többek között erre kerestük a választ Gergővel, akit vezetés közben kérdeztünk.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
