Milyen előnyöket jelent hazánknak a kiotói jegyzőkönyv életbe lépése?

Így kommentálta az üvegházhatást okozó gázok világméretű visszaszorítását célzó kiotói nemzetközi megállapodással kapcsolatos oroszországi fejleményeket Faragó Tibor, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) főcsoportfőnöke.

A szakember elmondta, hogy az éghajlatváltozás veszélye kapcsán mintegy hat évnyi ellentmondásos politikai nyilatkozatok után az orosz kormány szeptember végén írásos előterjesztést készített a duma számára a jegyzőkönyv ratifikálásáról.

Faragó Tibor az orosz parlamenti kormánytöbbség döntésének tudatában “szinte biztosnak” tartja, hogy Oroszország hamarosan csatlakozik a nemzetközi megállapodáshoz, ezzel lehetővé téve annak hatálybalépését. Amennyiben ugyanis a világ üvegházgáz-kibocsátásából 13-14 százalékkal részesedő Oroszország ratifikálja az egyezményt, akkor teljesül a jegyzőkönyv életbe lépéséhez szükséges 55 százalékos minimális határ annak ellenére, hogy az Amerikai Egyesült Államok nem hajlandó aláírni a megállapodást.

A főcsoportfőnök felhívta a figyelmet, hogy a jegyzőkönyv az oroszországi események felgyorsulása ellenére leghamarabb jövő év elején léphet életbe, ugyanis még ha Oroszország a duma határozata után rövidesen benyújtja a ratifikálási okiratot, a hatálybalépéshez még 90 nap szükséges a szabályok értelmében.

Faragó Tibor megjegyezte, hogy Magyarország számára a kiotói jegyzőkönyv életbe lépésének előnyei közvetetten érvényesülnek. “A hasznok az európai uniós emissziókereskedelmi rendszeren keresztül jelennek meg, amely a jegyzőkönyv életbe lépésétől függetlenül jövőre indul el” – mutatott rá a főcsoportfőnök. Magyarázata szerint az uniós rendszer révén eleve környezetbarát beruházások valósulnának meg Magyarországon, ám a jegyzőkönyv hatályba lépésével globálissá váló “környezetbarát verseny” ezt a folyamatot felgyorsítja.

Az EU-s rendszerben cégek kereskednek azzal a szén-dioxid kvótával, amelyet a kormányok számukra leosztanak. A kiotói rendszer ugyanakkor a jegyzőkönyvhöz csatlakozott fejlettebb államok számára ad lehetőséget kvótájuk adás-vételére annak érdekében, hogy megkönnyítsék csökkentési vállalásaik teljesítését.

A főcsoportfőnök a két rendszer összefüggését magyarázva rámutatott: a kiotói jegyzőkönyv életbe lépésével az EU cégei számára lehetővé válik, hogy unión kívüli környezetvédelmi beruházásokkal is kvótát szerezhessenek, ne csak az EU-n belüli fejlesztésekkel vagy vásárlással. Szakértői adatok szerint a szén-dioxid tonnája jelenleg a nemzetközi piacon 5-10 dollárba kerül. Faragó Tibor szerint a szén-dioxid ára Oroszország csatlakozásával vélhetőleg átmenetileg csökken, ugyanis Oroszország jelentős “emissziófelesleggel” rendelkezve eladóként jelenik meg a piacon ezzel növelve a szén-dioxid-kvóta kínálatot.

Magyarország számára a kiotói egyezmény az 1985-1987-es bázisidőszakhoz képest 6 százalékos kibocsátás csökkentést tesz kötelezővé hat üvegházhatást okozó gázra vonatkozóan a 2008-2012-es évek átlagában. Amennyiben Magyarország 6 százaléknál nagyobb mértékben szorítja kibocsátását a szint alá, akkor a többletet más országnak eladhatja vagy tartalékolhatja.

A KVM adatai szerint Magyarország a bázisidőszakban szén-dioxid-egyenértékben kifejezve átlagos 111 millió tonnát bocsátott ki. A legutóbbi adatok szerint 2002-ben 75, 6 millió tonna volt az emisszió, ami 30 százalékkal maradt alatta a bázisidőszak szintjénél. A KVM prognózisa szerint az elmúlt és az elkövetkező évek gazdasági fejlődése miatt a kibocsátási szint folyamatos növekedésére lehet számítani, amelynek nyomán a 2010-ben 97, 2 millió tonna szén-dioxid kerül majd a légkörbe, azaz 6, 92 százalékkal kevesebb a bázisénál.