A civilek győzelme a Zengő-ügyben

Miért kell a radarállomás?

Magyarország NATO-tagságából következően a magyar déli határvonal egyszersmind a szövetségi rendszer egyik határszakasza is. Ezért kötelessége biztosítani azokat az erőket és eszközöket, amelyek békeidőben lehetővé teszik az ország és a szövetség légterében a légi felségjog fenntartását, illetve képesnek kell lenni az ország biztonságára veszélyes helyzetekben a megerősítő NATO-erők fogadására és vezetésére. A déli határvonal egyben az Európai Unió határának része is, így a Schengeni Egyezmény bevezetését követően kiemelt állami feladat lesz az unió határvédelmi rendszabályai betartásának ellenőrzése. A lokátorrendszer ezzel egyidejűleg szolgálná a polgári repülés biztonságának további fokozását is.

A Magyarországra tervezett beruházás költsége nettó 23, 5 milliárd forint. Ebből hazánkat az összes költség 0, 65 százaléka, azaz körülbelül 153 millió forint terheli. Az eredetileg tervezett helyszín módosítása a NATO Szövetséges Műveleti Parancsnokságának (ACO) hozzájárulásával lehetséges és újra kellene tárgyalni a szövetség anyagi hozzájárulását is. Szakértők szerint a szükséges NATO-eljárás várhatóan 8-14 hónapig tartana.

Nincs megfelelő helyszín

A Zengő-bizottság – melyet Dr. Láng István akadémikus vezetett -megállapította: nincs olyan helyszín, ahol a telepítés egyidejűleg és maximális szinten tehet eleget a költséghatékony légtérbiztonsági, illetve nemzetbiztonsági követelményeknek, valamint a környezeti és természeti (beleértve a tájvédelmet is) értékek megőrzésének. Ezért olyan kompromisszumra van szükség, amelyben a követelmények még elfogadható szinten teljesíthetőek. A bizottság lehetséges helyszínként vizsgálta a Zengő mellett a mecseki Hármas-hegyet és a Tenkeshegyet.

A lehetséges helyszínek közül a Zengő nemzetbiztonsági szempontból és a NATO pénzügyi támogatása miatt a legelőnyösebb, ugyanakkor védett természeti értékek sérülnének. Az engedélyeztetési eljárások ugyan befejeződtek, ám egy esetben még további egyeztetés szükséges. Be kell tartani az Európai Unió Natura2000 előírását, amely szerint bármely projekt csak akkor hagyható jóvá, ha az nem veszélyezteti a közösségi jelentőségű fajok vagy élőhely-típusok fennmaradását. Ha valamely kiemelt közérdek miatt egy tervet mégis végre kell hajtani, akkor a tagállamnak minden kárpótló intézkedést meg kell tennie a Natura2000 területek egységének megóvására. A Zengő mellett a Hármas-hegy is része a tervezett Natura2000 hálózatnak.

A Hármas-hegyen a beruházás megvalósítása melletti érv, hogy a csúcs épületekkel fedett, azaz természetvédelmi szempontból már roncsolt terület. Indokolttá válna a NATO-val megkötött szerződés módosítása. Ez a megoldás a szükséges kiegészítő radarállomások miatt 22-36 milliárd forint többletköltséggel járna. Ezen túl körülbelül 3 és fél évvel megnövekedne a kivitelezés ideje, mert át kellene telepíteni a Hármas-hegyen most üzemelő létesítményeket.

A Tenkeshegy környezet- és természetvédelmi szempontból a legelőnyösebb helyszín. A terület nem áll természetvédelmi oltalom alatt, valamint rendelkezésre áll a megfelelő nagyságú, bekerített szabad tér is. Az itt működő híradástechnikai és elektronikai berendezések miatt azonban – az elektromágneses összeférhetetlenség miatt – nem telepíthető radarállomás. A jelentés szerint ráadásul nemzetbiztonsági és radartechnikai szempontból is ez a legkevésbé alkalmas helyszín. Itt is felmerül a többletköltség és a NATO-szerződés módosítása, valamint az itt lévő berendezések áttelepítése, és az ebből következő, várhatóan két és fél év időveszteség.

A bizottság megállapítja, hogy a helyi civil mozgalmak és több országos, illetve nemzetközi környezet- és természetvédelmi szervezet 2003-tól fellépett a Zengőre tervezett radarállomás építése ellen. Fő érvük a természeti és az egyedi tájérték védelme. A tiltakozási hullám a média nagy érdeklődése következtében országos nyilvánosságot kapott. A közvetlen közelben lévő települések önkormányzatai is tiltakoztak. Az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága egyhangúlag javasolta, hogy válasszanak más helyszínt a radarállomásnak.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a bizottság megállapításainak ismeretében felkérte a testületet, hogy folytassa a munkáját, és vizsgálja meg részletesen azt a megoldást is, amelynek értelmében a dél-dunántúli térségben nem hegycsúcsra helyeznek el lokátort, hanem földi radarok hálózatával látják el a kívánt funkciót. A bizottság várhatóan még ebben az évben befejezi ezt a munkáját is.