Németország kilépett a Népszövetségből

1926. szeptember 8-án a Stresemann vezette német külpolitika hatalmas reményekkel lépett be a Népszövetségbe. Stresemann a Népszövetségben a következő beszédet mondta: „A mai naptól fogva Németország belépett egyrészt azon államok soraiba, melyek évek óta zavartalan barátságban élnek egymással, másrészt pedig azok közé, akik ellenségei voltak a világháborúban. Így történelmi jelentősége van annak, hogy Németország a Népszövetségben a többi állammal együttműködhet.”

Az 1920-as évek egyébként Németország számára a gazdasági fellendülést is meghozták. A Dawes-terv és a Young-terv mind a német gazdaság konszolidálását tűzte ki célul. A Népszövetségbe való belépés pedig a külpolitikai stabilitás lehetöségével kecsegetett. „Helyet a megbékélés számára!” – hangoztatta a német külügyminiszter.

Hitler 1933. januári kancellári kinevezése azonban megváltoztatta a német politika irányvonalát. Hatalomrajutása után Európa megijedt, hogy Németország a megkötött szerződéseket nem fogja betartani. Hitler azonban biztosított mindenkit a béke iránti elkötelezettségéröl. Természetesen a német kancellár részéröl csak idöhúzásról volt szó.

Amikor a franciák és az angolok a genfi leszerelési konferencián a németek korlátlan felszerelkezésre irányuló kérelmét elutasították, akkor otthagyták a németek a konferenciát, és 1933. október 14-én Németország bejelentette a kilépését a Népszövetségböl. A németek a versailles-i béke leszerelési pontjait megszegve, megkezdték a katonai elökészületeket. A versailles-i szerzödés elsö kendőzetlen áthágágása az volt, amikor Hitler a félelmetes „Luftwaffe”-t létrehozta.